A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)

KOMÁROMY József: Herman Ottó levelei a miskolci múzeumban

88 KOMÁROMY JÓZSEF 94. Fehér papír, — (Magyar Kir. Ornith. Közp. levélpapírja) M: 22 cm. 4 mm. 2 oldal Címzett: Szeöts Béla Budapest 1912 szptb 20. Kedves Bélám! Értekezésednek a vége el fog maradni, mert a felhívás behozhat ugyan pár száz koronát, de akkor sem lehetne köszönet benne ha ezreket hozna mert nem tudnók hova, Afrika melyik partjára küldeni a megfigyelőt — vaktába pedig nem lehet- mert az igen nagy tartomány. Biztosra csak akkor kezdhetünk belé, a mikor az első gyürü visszakerül Afrikából, mely aztán pontot jelöl. Ifj. Schater p. o. azt írja, hogy az „ángoV fecske — the english Swallow — szeptember elején érkezik Pretoriába, tehát legdélibb Afrikába, de ha azt kérdem tőle: honnan tudja azt, hogy azok a fecskék angolok ? leesik az álla — ezt csak gyürü mondhatná neki, ergo: jelöljünk sokat, igen sokat stb. Feleségem hanyatlik, én csoszogok. Megyünk lefelé ! A múltkor Annit akartam vasárnap délutánra hozzánk, de nem engedték magára s nem volt kit érte küldenem, magam pedig nem mehettem. írd meg az intézet czímét. Ölel öreged Herman Ottó A tentának valami baja lett I 95. Fehér papír, — (Magy. Kir. Ornith. Közp. lev. papírja) M: 22 cm. 4 mm. Sz: 14 cm. 4 mm. 2 oldal Címzés: Tekintetes Szőts Béla tiszttartó úrnak Tavarna Zemplén m. Budapest 1912 június 17. Kedves Bélám ! Nagyon köszönöm érdekesés értékes tudósításodat és dicsérem buzgóságod mellett kitartásodat. A fecske jelentés nagyon érdekes s hirtelen nem is tudom, fel van e hasonló jegyezve a tudományban. Foglald tudósításaid részleteit egy értekezésbe s küldjed be az „Aquila" számára, mely szívesen fogadja és honorálja. Beánk nagyon is kezd nehezedni az öregség terhe. Én csak megvagyok és szerencsésen kiláboltam a súlyos tavaszi tüdőhurutot, de nem úgy a feleségem, a ki végbélbajjal Tauffer tanár klinikájára került és operáczió előtt áll. Már végleg el volt gyengülve; de a klinikai nyugalom és gondozás szemlátomást könnyített baján, érezhetően megerősödött. Én most meglehetősen diákéletet élek, mert a Margitkörút és a klinika között az egész nagyváros fekszik. Lábom nagyon rossz és vége az erdő-mezőjárásnak, a mi a hetvennyolcadik év küszöbén nem is csoda. Minden jókat kívánva vagyok szerető öreged Herman Ottó