A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)
KÖRMÖCZY László: Tokajhegyalja szőlőkultúrájának rekonstrukciója
TOKAJHEGYALJA SZŐLŐKULTÚRÁJÁNAK REKONSTRUKCIÓJA 441 .• A legújabb próbálkozások arra irányulnak, hogy a hegyaljai borok érési időtartamát megrövidítsék. A három-ötéves periódus nemcsak jelentős pinceteret foglal el, de költségessé is teszi a borok előállítását. Az érlelési idő megrövidítése szükségessé vált a megváltozott borízlés miatt is. Amíg korábban — még a második világháborút megelőző években is — a tokaji boroktól úgynevezett ó-ízt, és egészen sötét, már barnásba hajló színt követeltek, addig a borpiac ízlése és kívánalma az utóbbi években zöldesszínű, friss szőlőizű, szénsavas borok felé tolódott el. Tokajhegyalja borászai előtt tehát most az a nem kisebb feladat áll, hogy a nemzetközi borpiac fogyasztási igényeinek megfelelően ezeket a követelményeket kielégítse, anélkül azonban, hogy a legcsekélyebb engedményt is tenné a tokaji bor hagyományos bukéja tekintetében. Az új pincekezelési módszerek e kettős cél kielégítését célozzák. Megvalósításukkal nemcsak tovább lehet öregbíteni a tokaji bor hírnevét, de biztosítani lehet még szélesebb körű értékesítését is. Az állami gazdaságok kiterjedt szőlőterületei, valamint a Tokaj hegyaljai Állami Pincegazdaság által történt felvásárlás lehetőséget nyújt a piac igényeinek megfelelő nagytömegű és azonos minőségű nemes borok előállítására. A Tokajhegyaljai Állami Pincegazdaság tíz év átlagában évente 80—85 ezer hektoliter bort vásárol fel szerződéses és szabad értékesítés során. Ez a mennyiség elmarad az optimális termesztési lehetőségektől, aminek legfőbb oka a nagyfokú tőkehiány és az öreg szőlők mintegy 40 százalékos aránya. E két tényezőt a meglévő termőterületre vetítve évente mintegy 2.500— 2.600 kh. szőlőnek megfelelő termés kiesésével számolhatunk, ami a közepesnél gyengébb termést alapul véve is, mintegy 33 ezer hektóliter bornak felel meg. 46 A tokaji borok minőségének eldöntésére 1952-től rendszeresen borversenyt tartanak. Ezeken bírálják el a kiérett borokat. Amíg az első borversenyre alig több mint húsz különböző fajta és évjáratú bor érkezett, addig a bírálatban résztvevő borok száma már meghaladja a 150-et. A házi borversenyek eredménye alapján vesznek részt a legkitűnőbb fajták és évjáratok, a Budapesten megrendezésre kerülő országos, és nemzetközi versenyeken. 1958-ban az Országos Ampelológiai Intézet, illetve a jogutódjaként működő Szőlészeti Kutató Intézet fenállásának 60. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi borversenyen 187 fajta tokajhegyaljai bor vett részt. Ez volt az első alkalom, amikor a rekonstrukció során telepített és már termőre fordult szőlőkből érlelt nemes borok a nemzetközi bíráló bizottságnak „bemutatkoztak", s amint a díjazások mutatták, a legteljesebb elismerést aratták. 47 A rekonstrukció nemcsak a szőlőtelepítésekben, hanem az erdő telepítésekkel is megváltoztatta a táj arculatát. A XVII—XVIII. században a hegycsúcsokat még összefüggő erdőségek borították, amit később kiirtottak. Azt már a legújabbkori kutatások bizonyították be, hogy aszúsodást előidéző Botrytis cinerea nevű penészgomba működését csak meghatározott tenyésztési feltételek mellett tudja kifejteni. Ennek — több más időjárási tényezőn kívül — a levegő megfelelő páratartalma is fontos feltétele. A több évtizedes meteorológiai megfigyelések azt bizonyítják, hogy az erdőségek kipusztulásával és a Bodrog és Tisza folyók nagykiterjedésű árterületeinek lecsapolásával ez a tényező megváltozott. Éppen ezért írta elő a tokaj hegyaljai rekonstrukciót elrendelő minisztertanácsi határozat az erdőtelepítéseket is, mert megállapítást nyert, hogy a szőlőművelés alá nem vonható területek visszaerdősítésével a levegő páratartalmát jelentősen fokozni lehet, s ezzel az aszúsodásra kedvezőbb klimatikus viszonyokat teremthetnek.
