A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)

KOMÁROMY József: Herman Ottó levelei a miskolci múzeumban

40 KOMÁROMY JÓZSEF Ötödször a kutya már majdnem hasoncsúszva húzott s a mikor megközelítette a madarat, majdnem fekve állotta. Képzelheted, hogy megszállotta a szentlélek. Végre egy buczkán álló satnya és letaposott kukoriczásban nyúlra bukkantam, a kutya megállotta s noha szabadon volt ne m futott a nyúl után. Az egész tanítás korall, sőt zsinór nélkül ment, verést csak helytelenkedésért kapott, igen ritkán, de következetesen. Nekem van igazam, ki azt tartom, hogy a kutyával hat hetes korában kell kezdeni, így lesz figyelmes és tanulékony. Kis feleségem a nyáron játszva tanította meg a vízből való apportra, s noha telivér angol, biztos vízjáró lett belőle. A múltkor Tahy Lajos felajánlotta nekem 2 éves kan kutyáját, mely unokája a trónörökös híres Blackjének; bevallotta, hogy elküldte a kutyát egy sebesült nyúl után s azóta nem bír vele. En azt hiszem, hogy kemény kézben megjavulna — mert két év még sok s ha kedved volna hozzá, megszerezném. Ezek a telivér angolok nemcsak jó, hanem kellemes állatok is; nagyon tiszták s kissé nevelve, nem nyúlnak semmihez. Csőri, noha kölyök, étélnemühöz még sohasem nyúlt hozzá, míg mi eszünk, nyugodtan fekszik a helyén. Ha így fejlődik mint eddig s nem esik szopornyiczába, a minek semmi jele sem mutatkozott eddig, Hector mellett bizony édes keveset tanúihat — ha mód lesz a közös vadászatra, a mi — fájdalom — nagyon problematicus egy dolog, mert a feladatnak kell élnem, az pedig igen nehéz. A gyerekekről szóló hírnek nagyon megörültünk s a „nénV még most is elprodukálja a kis Bélát s töprenkedik azon, vájjon a növéssel nem veszett é el herczigsége. Édesanyád egész valójával készül a kis oskolásokra, minden levelében felhozza; az Emma kis fiát is nagyon szereti — hát unokák tekintetében megérte a földi boldogságot

r — elég ritkaság. A kis feleség jól van; Scultétiéknál felhízott, most mellettem fogy — ez olyan borzrend-féle dolog. Most tele van varrással, mert jövő hó 7 kén Kolozsvárt tartok egy előadást az egyetemi kör segélyegylete javára s ő is velem jön. Római levelezőm pedig azt írja, hogy oda Szűcs Bálánét várják — vájjon nem a feleséged? Tudj'a — gólya/ Az ég áldjon meg édes Bélám! Feleségemmel együtt neked s mindnyájatoknak minden jót kíván szerető bátyád Herman Ottó