A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)

KATONA Imre: A sárospataki Rákóczi-vár ismeretlen XVII. századi ábrázolása az Iparművészeti Múzeum habán gyömbértartóján

A SÁROSPATAKI RÁKÓCZI-VÁR ISMERETLEN XVII. SZÁZADI ÁBRÁZOLÁSA 325 7. A vár távlati képe a gyömbértartó ábrázolásai alapján. A maketten jól látható a Perényiés a Lórántffy-szárnyak egykori kialakítása. ték különleges gazdasági és részben vallási előjogokban, mert velük a földesúr a helyi kézművesség függetlenülési törekvéseit igyekezett hátráltatni. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy Rákóczi György a habánoktól feleáron vett készítményeket jelentős részben nem a maga szükségétéire tartotta vissza, hanem a piaci kereslet-kínálat viszonyaitól függően jelentős részben továbbadta.

16 Ha a Batthyányak nyugatmagyarországi várairól készült XVII. század eleji inventáriumokat Rákóczi Györgynek a XVII. század közepe táján készült várainak leltáraival hasonlítjuk össze, első pillanatra szembetűnik, az a különbség, mely a habán telepítések különféleségei között megtalálható. A Batthyány-várak berendezései között igen jelentős helyet foglalnak el az uradalmakban élő és dolgozó habánok készítményei. Ezzel szemben a Rákóczi uradalmak váraiban is megtalálhatók a habán portékák, azonban számuk itt korántsem olyan magas, mint a Batthyány-várak leltáraiban. E foglalkoztatásbeli különbségnek tulajdonítható, hogy a Sárospatakon letelepedett újkeresztények készítményei évszázadok során szinte teljesen elpusztultak. Csak a vár és a Bába-gödör ásatásaikor előkerült leletek tekinthetők a sárospataki habán fazekasok hiteles készítményeinek, azonban mindezideig egyetlen olyan díszedényről sem tudunk, mely a sárospataki újkeresztény gerencsérek művének lenne betudható. Ez kölcsönöz különös jelentőséget az Iparművészeti Múzeum gyömbértartójának.