A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)

KATONA Imre: A sárospataki Rákóczi-vár ismeretlen XVII. századi ábrázolása az Iparművészeti Múzeum habán gyömbértartóján

322 KATONA IMRE 4. Perényi és a'Lórántffy-szárnyak a Vöröstoronnyal. Részlet a habán gyömbértartóról. Az ólommáz elterjedése új fejezetet nyit az európai kerámia történetében. Az ún. „fehér edény" az európai uralkodók és főnemesek egyik legkeresettebb díszedénye. Különösen a XVIII. században volt népszerű és keresett, nemcsak Nyugaton, hanem Közép-Európában, Ausztriában, Csehországban és Magyarországon is. A tejfehér színű, kék,zöld, sárga és mangán lila színekben pompázó edények nem hiányozhattak fő- és köznemeseink otthonaiból. Értéküket, népszerűségüket nemcsak anyaguk finomságának, hanem technikai tökélyüknek és művészi kidolgozottságuknak is köszönhették. Múzeumainkban, magángyűjteményekben még mindig sok újkeresztény kerámiát találhatunk. Ez is mutatja, hogy alkotóik lendületét és törekvését az ellenük irányuló szakadatlan üldöztetés sem akadályozta, ellenkezőleg; vándorlásuk során szerzett tapasztalataik csak gazdagították művességük forma- és motívum kultúráját.

10 Magyarországon már a XVI. század 30-as, 40-es éveiben találkozhatunk anabaptistákkal a Nádasdyak nyugatmagyarországi birtokain. A XVI. század utolsó évtizedeiben, ill. a XVII. század elején a Zrínyiek, az Erdödyek, illetve a Batthyányak