A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)

KATONA Imre: A sárospataki Rákóczi-vár ismeretlen XVII. századi ábrázolása az Iparművészeti Múzeum habán gyömbértartóján

320 KATONA IMRE 2. A gyömbértartón lévő várábrázolás részlete. LóránlffyH szárny. A rajz egyik legszembetűnőbb sajátossága, hogy a mai Vöröstorony ekkor még korántsem különbözött annyira a Bodrog partra néző többi épületrésztől, hogy a rajzoló kiemelte volna. így a rajzon ez belemosódik az épület tömegébe. Nem szorul különösebb bizonyításra, hogy az épület-komplexum leghangsúlyosabb eleme a vízikapun átvezető út kapunyílása volt, míg az épületek legalacsonyabb és legjelentéktelenebb része a ma kétségtelenül a vár képét és jellegét meghatározó hatalmas tömegű vigyázótornyos Vöröstorony. Úgy látszik, a Perényi-szárny 1560 és 1685

9 között többször változott, alakult. 1685-ben már alig ismerünk egykori formájára. A Lórántffy-szárny — melynek építését 1643-ben fejezték be — szintén lényeges átalakításokon ment keresztül 1685-re, bár ekkor még nem veszítette el teljesen egykori formáját. Tetőszerkezete 1685-ben már korántsem annyira darabos, mint elkészültének első évtizedeiben. Pusztán a kiugró közép-rizalit toronyszerkezete emlékeztet még egykori formájára. A szélső rizalitok gúlasisakját már lebontották, s a két részre egységes tetőszerkezetet emeltek. A gyömbértartó ábrázolásain számos olyan megoldás van, mely a Rákóczivár egykori formájára utal. A Vöröstorony vigyázótornyos szerkezete ugyanúgy rajta