A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)
BODGÁL Ferenc: A miskolci kovács-kerékgyártó céh
A MISKOLCI KOVÁCS- KERÉKGYÁRTÓ CÉH 311 1854-ben van Miskolcon 8 kovácsmester, 1 kontár, 16 legény és 10 inas, valamint 11 kerékgyártó mester, 1 kontár, 8 legény és 8 inas s a további mesterek fel vételétől mereven elzárkóznak. 36 1855-ben a kovács céh a főszolgabíróhoz folyamodik, s kéri, hogy Madár Ferenctől, ki eddig sem az állatorvosi diplomát nem szerezte meg és nem is remekelt, bár a . . ." Múlt évben Czirják Károly nevő ifiu ki remek készítése ideje alatt meghalálozott, s félig kész remeke özvegyére maradt", melyet Madár Ferenc bevégzésre megkapott, de még nem készített el és segédeket is tart, a mesterség gyakorlásától tiltassák el. 37 A hatóság visszaírja, hogy Madár Ferenc és Konrád György kontárok a kovácscéh által feladott remeküket záros határidőre készítsék el. 38 Ugyanebben az évben Hodik Jakab csehországi származású kovács egy mester özvegyét házastársul elvette s kérte a céhbe való felvételét. „A Biztos Úr Jelen létévell minden ok levelei meg vizsgáltatott, mint több évek óta mint Diplomatikus Kovács, a Cs. K. Ezredeknek Svadron kovátsa volt most örökös Szabadcságot nyert városunkban meg telepedett, Szokott Eskü tételévell be vettük az Majszterok név sorai közé iktatott minden rekuláris nélkül." 39 1857 január 10-én Tamaskovits Mihály remekel. A kijelölt mivlátók szerint „új féderekkel el készült, úgy nevezendő Trupp féderes fedeles hintó a fent írt ifjú ügyességét, mesterségbeni maga ki képzettségét eléggé ki mutatta, a meg elégedésig véleményeztek. A ló patkó készítés, úgy az patkók fel verésében is magát ki tüntette, helyes vasalást tett, így a remek elfogadása ki mondatott." 40 A kovácsok-kerékgyártók egyrészt a város gazdálkodóinak, kereskedőinek kézműveseinek, másrészt a város elöljáróságának dolgoztak. Ők készítették a város majorjában levő szekereket, javították a város malmát s munkájukról negyedéveként számlát adtak be. Dolgoztak a jómódú görög kereskedők számára is, munkájuk méreteit azonban a rendelkezésünkre álló forrásanyag alapján nem tudjuk felmérni. Az 1860-as években a céhmesterek közül egyesek kiemelkedtek, mások kontárokká váltak. 1861 —62-ben a kerékgyártó céh panaszkodik a városi tanácsnak, hogy Kolonits Lajos kovácsmester magának kerékgyártó segédet tart s így olyan munkát is felvállal, amihez nem ért s ezzel kárt okoz a nemes céhnek. A hosszantartó s elmérgesedő vitában mindkét fél bizonyítja a maga igazát s Kolonits Lajos vállalkozik arra, hogy a kerékgyártó céhbe is beáll, csak hagyják dolgozni. Ebben az időben a kovácskerékgyártó mesterek a hagyományos munkán kívül hintók készítésével is foglalkoznak s Kolonits Lajos is azért hajlandó a kerékgyártó céhbe is beállni, hogy így magának legálisan is kerékgyártó legényeket tarthasson s kisebb manufaktúrát hozzon létre, ahol a hintókat a kerékgyártó mesterektől függetlenül maga állítaná elő. 41 A céhélet utolsó esztendeiben a céhszervezet is bomásnak indul. „Kolonics Lajos Mint Mester társunk úgy látszik Czéhünket megvetvén . . . értekezletünkön résztvenni nem kíván . . . még segédjeit maga személyein visszatartja, és magát többször segédi bizonyítványba úgy atta be mint Kocsi Gyáros nem mint Kovács Mester. Ügy szintén Hodik Jakab Mester társunk 1868 január 9-től a Czéh házánál semmi féle értekezletre, bármi fel szólításra nem jelent meg: sőt még segédjeit temetkezési tisztességtételre is vissza tartotta, úgy az auflagi rendeletet nem tartják." 42 Még két év és a céh története 1872-vel befejeződik; „Üj rendelet érkezvén, melyben az ipartörvény alapszabályainak elfogadása és annak rendes kidolgozása adatott által nagyméltóságú M. Királyi ipar és Kereskedelmi minisztériumtól, ezen gyűlés újra nagy botrányt okozott köztünk, mivel mindnyájan a Czéh tagok a régi mellett akarván megmaradni a mit letett eskünk törvényesen követel, de engedve a parancsolatnak köztünk nagy nehézséggel Hegyi József urat választottuk az iparszabályok
