A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)

BODGÁL Ferenc: A miskolci kovács-kerékgyártó céh

A MISKOLCI KOVÁCS- KERÉKGYÁRTÓ CÉH 305 20. Egy fiatal mesternek sem szabad mernie inast felvenni, mielőtt legalább egy fél évig a céhnek tagja nem volt. 21. Ha egy segéd vándorútján odaérkezik, a legényszálláson (Herberg) kell meg­szállnia és a mesterség szokásai szerint a szállásatyának (Herbergvater) üdvöz­letet hozni. A szállás-atya köteles neki szállást adni és őt étellel és itallal ellátni a lehetőségek szerint. 22. Ha az idegenből jött legény dolgozni kíván, a legidősebb legény köteles neki munkát keríteni olyan mestereknél, akik legényt nem tartanak, -vagy más mestereknél. Ha pedig egy mesternél 14 napig dolgozott és nem tetszik ott neki, akkor másik mesternél nézhet munka után és azután illeti meg a segéd aján­déka : ahol pedig nincs legény, ott a legfiatalabb mester végzi a legény dolgát, és ha 14 napon túl dolgozott, köteles a mesterének azt bejelenteni, ha tovább akar vándorolni. Hasonlóképpen a mester is köteles bejelenteni a legénynek felmondását 8 nappal előbb. A nagy ünnepeken pedig nem köteles a mester semmi újat sem kezdeni vele. 23. Ha egy legény itt dolgozik és nem jár szorgalmasan szentbeszédet hallgatni, azt nem támogatják a munkában. 24. Nem szabad egy legénynek sem tisztességtelen nőnek szabadkézből ajándé­kozni egy heti bér büntetés terhe mellett. 25. Nem szabad a legénynek a mester házából kimaradnia, vagy kint aludni egy heti bér büntetés terhe alatt. 26. Egy segéd, aki egész héten dolgozik, hetibére 12 krajcár. 27. Ami küllőbeütést, kiélezést, tengelyszögelést, tengelyélezést, beeresztést, régi kerék kivágást csinálnak, a borravaló egyedül a mesterlegényt illeti. 28. Abban az esetben ha valaki közülünk meghalna, akkor a mesterek és legények együtt kísérik a holttestet, ha pedig valaki szándékosan csak koholt ürüggyel távolmaradna, azt a mestere büntetéssel sújtja. 29. Végül ha valami kimaradt volna e szabályok közül, ami az erkölcsök tökélete­sebbítésére és a jó rend bevezetésére jó szolgálatot tenne, úgy magától értető­dik, hogy az összes és mindenegyes a tisztességes mesterséget érintő ügyben, bármilyen természetű is legyen az, vagy a dicséretes Magisztrátus, mint fő céh­mester, vagy az erre felhívott magisztrátus bizottság a legmagasabb királyi rendelkezések értelmében a többi mesterek hozzájárulásával intézkedik, kivizs­gál és döntést hoz. Ezen bizonyítványt a nagyobb hitelesség kedvéért az előttünk fekvő fontosabba­kat, amelyek részben a fentemlített leírásban az itteni városi elöljáróság az itteni tiszteletreméltó Kocsigyártó, Kerékgyártó és Bognár céh számára még 1625 évben kiadott céhszabályok kifejezetten magukban foglalják; részben pedig az időközben a szükségszerűségből eredő legmagasabb normál parancsok­kal új kiegészítésekkel ki lettek bővítve és az itteni elöljáróság védelme alatt a folytonos jogszokás által a fent nevezett céhnél bevezettek és amelyeket figyelembe kellett venni akkoriban, amelyeknek a tiszteletreméltó Miskolci Kocsigyártól, Kerékgyártó és Bognár céh összes mester urainak abból a célból, hogy a jó rendet maguk között is bevezessék, alantfüggő nagy várospecsétünk­kel, amelyhez az itteni tiszteletreméltó Kocsi, Kerékgyártó és Bognár Céh pecsétje is csatlakozik megerősítve végezetül kiadtuk. Mindez történt 1799 január 26-án Lőcse császári és királyi szabad városban. A fent nevezettek: 1799 február 19-én Kecskés Pál Lőcse szabad kir. város Miskolc város tanácsának első nótáriusa bemutatták és átvette: Csene István 20 Herman Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom