A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)

BODGÁL Ferenc: A miskolci kovács-kerékgyártó céh

A 31ISK0LCI KOVÁCS-KERÉKGYÁRTÓ CÉH Szendrei Jánosnak félévszázaddal ezelőtt írt városmonográíiája óta aránylag kevés tanulmány foglalkozott a város ipartörténetével s a miskolci céhek jelentős részéről még kisebb tanulmány sem született. Miskolcon egyes céhek már a XVI. században megalakultak, a XVII— XIX. században pedig tovább bővül a céhek száma. Az első céhek a város lakosságának mindennapi szükségletét kielégítő legfontosabb mesterségekből szerveződnek (mészárosok, vargák, csizmadiák), majd az egyes mesterségek differenciálódásával, a város vagyoni helyzetének változásával a fazekasok, kőművesek, kőfaragók, stb.

1 A falvakban, mezővárosokban egyik legnélkülözhetetlenebb iparos a kovács, aki a földműveléshez szükséges eszközöket készíti, javítja, karbantartja, de nagyrészt ő készíti a különféle mesteremberek szerszámat is. Legrégibb adataink a miskolci kovácsokra a XVI. századi adólajstromokból vannak. Az itt előforduló családnevek (melyek ebben az időben még a foglalkozást is jelölik) mutatják a kovácsok számát. Az 1548-as adólajstromban a következő kovácsok szerepelnek; Stephanus Kowath, Joannes Kowachi, Anthonius Kowach, Stephanus Kowach, Matheus Kowach és Benedictus Kowach.

2 Az 1576-os gabonatized lajstromban már 12 kovács szerepel.

3 1698-ban 9 kovácsot találunk a városban.

4 1734-ben 7 kovács fizet adót.

5 1770-ben nyolc kovács dolgozik; Spisák György, Kajsler Vencel, Kovács Pál, Szolnoki István, (Mindszent), Tóth János, Nagy Mihály, Tarnóci György, Kaisler Antal.

6 Kerékgyártó 1698-ban három, 1730-ban kettő, 1734-ben három és 1758—59-ben már kilenc van.

7 A kovácsok, kerékgyártók munkájára a XVI— XVII. századból alig vannak adataink, a későbbi évszázadokból azonban fennmaradtak különféle feljegyzések. Adataink azt mutatják, hogy a kovácsok létszáma hosszú ideig lényegesen nem változott s bár a többi mesterséghez képest számuk kevés, munkájuk nem jelentéktelen. Munkájuk fontosságát mutatja az is, hogy a különféle terhes szolgálat alól is felmentést kapnak.

8 A miskolci kovács céh keletkezésére pontos adataink nincsenek. Miskolc város évkönyvében 1698-ból a következő bejegyzést találjuk; „ugyanezen esztendőbe (alkalmas időtől fogva meg bomolván az Nagyob harang) igazították meg az Czéhbeli Kovács mester emberek."

9 1702-ben a céhenkívüli és a céhben levő mesterekről a következőket olvashatjuk; „Lévén valamely contraversia és visszavonása az becsületes Kovács Czéh és Nagy István Kovács között, végre azon dolog került a B. Birák eleibe, ki előírás említett Pártok egymásközött szépen meg adnak kéz bé adással obligálták magukat, hogy ennek utána egymást szépen meg becsülik s nem becstelenítik sem maguk, sem cselédjeik."

10 Szendrei 1722-ből említi először a kovácscéhet,

11 egy céhpecsétünk pedig 1719-ből van. A vasból készült nyolcszögletű pecsét körirata; NEMES MISKOLTZI KOVÁTS GHÉ PETSÉTYE. A pecsétnyomó közepén egy kar patkolókalapácsot