A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)

LAJOS Árpád: Adatok az északborsodi pásztor- és parasztdalok kapcsolataihoz

288 LAJOS ÁRPÁD PARLANPO RUBATO i r

r | (pf^^E^jp [?r MAJOROS 702SBF 59 é. gzfc

fc tort i-szik az ulun járó, Akár szegény akár baróu g^ í 2 €fe <9 # i f/? /5r <//fr/7 j£n&7 vágyok, Bort is iszok hájé - /fcraf. 2atá TEMroe/usTo ^

^rfm A/5 PIROSKA 2Öé -M——?• torna házi hi-rés legény, Méydmégveszá (janyémegény. rrgri

r

rfJi^^ o»-# § mégsem meri azt mondani, még kellene haza - sodni. Eredetiség dolgában kétségtelenül nagyobb a különbség, mint az első két dallampárnál. Először is feltűnő a — különben rabdalszövegű — táncdal (melyre nagyon szeretnek még ma is táncolni) szerkezetének másodlagos szerepe a 2. sz.-éhoz képest. A táncdallamváltozatnak észrevehetőleg sok a pásztor-betyárdallam hangkészlete. Nem bírta el amannak dallamterjedelmét. Ezért az első sor hangjait elhagyta, e helyett a második sor dallamát, illetőleg ennek kontúrjait kétszer csendítette meg, ilyenformán a két első sort megismételten szólaltatta meg. A továbbiakban hűségesebben igyekszik követni a rubato-ütemű dallamot, kevésbé szines hangsorral. Általában e táncdal hangsorai a rubatóéhoz képest kevésbé eredetiek, s helyenkint amannál bővültebbek. De az említett különbségek ellenére is felismerhető a dallampár közti rokonság. A táncdallamnak mind a négy sora négyes feszes ütemzésűvé vált, s ezzel biztosítja a tánc hangulati egységét, a táncbeli hangulat következetességét. A kupolás szerkezetűek közt három olyan dallamtípus szerepel, melyben a tempó giusto ütemzésű változatok ütemfelépítései az összes dallamsorokban következetesek. Feltűnő az is, hogy a prototípusul szereplő pásztor-betyár dallamok ütemzésben közelebb állnak a tempó giusto ütemzésűekhez, mint az eddig bemutatott ereszkedő szerkezetű pásztor-betyárdalok. Itt jóformán a tempóban van különbség. Az első dallamtípus, a 4., 4a., és 4b. jelzésű változatokban a poco rubato ütemű pásztordalnak két feszes ütemű változatát figyelhetjük meg; egy menetelő