A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)
KALAS Imre: Borsodi népi lakóházak jellemzői
262 KALASIMRE A délborsodi lakóházaktól először is abban tér el, hogy a tornácos alakzataiban a tornácok már sűrűbb oszlopállásúak, ezek is mellvéddel korlátoltak s így már akkor is zártabbak, ha nem is tartalmaznak falazott bejárókat előlépcsőkkel. A tornácoszlopok lehetnek faragottak, mint ez kedves volt a fában bővelkedőbb barkácsoló lakosoknak, vagy simák, ha ez a klasszicista kor kimértebb szelleméhez s így az épület stílusához éppen jobban illett, (13. kép, 14., 15.), de éppen azért, mert itt a tornácok már nélkülözik a délborsodi tornácok levegős derűsségét: komolyabbak vagy talán komorabbak is. Elüt a délborsodi példáktól az Ózd környéki Hodoscsépány és Arló községeinek az a lakóháza, hol az oldalt végigfutó tornácot befordítják a ház utcai végfalára úgy, mint ezt a szomszédos nógrádi palócvidéken Hollóközségben is teszik. 12 . A mellvéd deszkázata dúsan faragott volta érzékelteti azt is, hogy itt már erdők közelébe értünk (16. kép). Főleg díszítésben jelentenek eltérőt vagy többet a palóc házak minden más vidékénél. Az itt előszeretettel alkalmazott játékosan kedves és díszítő képzeletet tanúsító stukkó dísz; megkapó jellegzetessége a Sajó- és Bódvavölgyének. 13 Történeti stílusokból nyeri eredetét, de itt a görög akantuszlevél a nép ízlésén át népi megfogalmazásban rozmaringgá vagy akáclevéllé formálódott, miközben teljesen magyarrá változott (17. kép), sőt a fában faragott délborsodi ,napsugaras' is palóc stukkó napsugarassá vedlett (18. kép). Tagadhatatlan, hogy vakolt népi díszítések fellelhetők még Győr—Sopron, Veszprém, Vas és Zala megyékben is, de — a palóc stukkók dicséretére legyen mondva — ott ez inkább a történelmi stílusok eklektikus vagy idegen hatások visszacsengése és nem vetekszik a palóc vidék stukkódíszének gyakoriságával, ezek bő vénájú játékos képzeletével s ugyanakkor ízes, magyaros s mintegy meseszerű megformálásával. A falazott oromzatoknak 'szívesen' alkalmazott palóc motívuma a szív alakú padlásablak, mely 1 — 5 többszörös alkalmazásában is (19., 20. kép, 21. kép, 22. kép, 24. kép) előfordul. Megtalálhatjuk azonban Északborsodban a történelmi stílusok behatását is. A reneszánsz építési emlékeivel még középületeknél, vagy kastélyoknál is csak gyéren találkozhatunk, lakóházaknál pedig annál kevésbé, mert hisz itt nem alkalmazhatták az évszázadokat átélő nemes építőanyagokat. A barokk stílus a feudalizmus s az ellenreformáció stílusa, épületei a nagyság, a hatalom kifejezői s így e stílus ritkán alacsonyodott le a paraszti vagy akár kisnemesi lakóházakig, s így kivételes jelenségnek tekinthetjük a barokkból fogant rokokó revelációjára a szendrői „festő-házat", mely egy műhellyel kombinált háromszintes lakóépület s mint ilyen egyedüli s ugyanakkor ipari műemlék. (23. kép). A felvilágosodás hajnalát, a nemzeti törekvések ébredését a klasszicizmus képviseli s így először ez jut el a vidéki kis kúriáig. Az aulikus főurak kastélyai rendre konzervatív barokk stílusban épültek, de a XIX. század elejétől a haladás szellemét, a kort kifejező klasszicizmus építőstílusát már a kisnemesek udvarházai is képviselik, melyre megyénkben is találhatunk számos példát. A klasszicista építőstílus lakóházaknál is alkalmazta a dór- (24. kép), az ion(35. kép, a toszkán (25. kép, 26. kép.) oszloprendeket vagy a rendbe nem sorolható oszlopokat s így még provinciálisabb megjelentetésben főleg tornácoknál (27. kép.). Alkalmazta sarkokon több helyütt az armirozást (28. kép), utcai homlokzatokon a lezénákat (29. kép), az ablak feletti lunettákat jelesebb- (30. kép) vagy provinciálisabb (21. kép) formákban, minthogy ezekre a nem is távoli gyöngyösi Orczy-kastély 14
