A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)

KOZÁK Károly: Borsod megye egyenes szentélyzáródású középkori templomai

BORSOD MEGYE EGYENES SZENTÉLYZÁRÓDÁSÚ KÖZÉPKORI TEMPLOMAI 243 PCLSA i SAJOKEB.E5ZTUR BEF TEMPLOM ALSÓ ALAPRAJZ: 34. Sajó keresztúr, ref. templom DNY-ról a hajó alaprajzai. télyzáródású templomait eddig vizsgáltuk. Ezt bizonyítják talán a pápai tizedként fizetett — többieknél nagyobb — összegek is.

31 Jelentősége később sem igen csökkenhetett, hisz Zsigmond „Meum oppidum"-ként említi, s a hajó D-i falában a XIV. és a XV. században készített két nagyobb, gótikus ablak, valamint a feltehetően ugyancsak a XIV—XV. század fordulója táján készített, csúcsíves, gótikus bejárat is. A fentiekben megkíséreltük a sajókeresztúri templom részletesebb vizsgálatát, hogy építéstörténetét valamivel tisztábban lássuk, s az egyenes szentélyzáródású templomok csoportjába — ilyen formában történt bővítésének idejét a XIII. század II. felére téve — besorolhassuk. Természetesen, a fent elmondottakat végül is csak feltárás, kutatás igazolhatja, bővítheti és helyesbítheti is. Selyeb, ref. templom. A megye most vizsgált templomainak csoportjában utolsóként e templomot említjük. Első ismert említése 1256-ból való, amelyből megtudjuk, hogy nemesi birtok, Monajkedd és Nyésta falvakkal határos (1256; p. nob-um de Seleb). 1332-ben egyházának papja 10 garas pápai tizedet fizetett (1332—5/Pp. Reg; Jo. sac. de Selebu).

32 Ez utóbbi adat kétségtelenül bizonyítja, hogy a XIV. század elején már állt a falu temploma. Ez a templom nem lehetett más, mint a mai 16*