A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)

KEMENCZEI Tibor: A rimaszombati típusú raktárleletek időrendi helyzete

A RIMASZOMBATI TÍPUSÚ RAKTÁRLELETEK IDŐRENDI HELYZETE A pilinyi kultúra urnatemetőiből előkerült bronzmellékletek alapján Észak magyarországon és Délkeletszlovákiában előkerült nagyszámú bronz kincsleletet tudunk a pilinyi kultúra hagyatékának meghatározni. Ezeket két csoportra választhatjuk szét. Az elsőhöz a pilinyi kultúra bárcai csoportjának élete végén, a Hernád vidékén földbekerült bronz kincsleletek tartoznak. (Forró, Zalkod, Abaujkér, Drevenik, Maly-Hores, Bologd). Keltezésük: későbronzkor 2 vége (Reinecke BD periódus eleje). A pilinyi kultúra bronz kincsleleteinek másik részét északi és keleti irányú támadás elől rejtette el a pilinyi kultúra népe a HA periódus első felében. Ezeket a rimaszombati raktárlelet után összefoglalóan rimaszombati típusú raktárleleteknek nevezzük. Számuk eddig 67. A rimaszombati típusú raktárleletek előkerülési területe megegyezik a fiatalabb pilinyi kultúra telep és temetőleleteinek elterjedési körével, azaz nagyjából magában foglalja Északmagyarország és az ahhoz kapcsolódó alföldi vidék, valamint Délkeletszlovákia területét az Ipolytól a Tiszáig. Az autochton középsőbronzkori kultúrák egyrészét megszüntető halomsiros kultúra népcsoportjainak támadása után egységes fémművességi kör bontakozott ki a Kárpátmendencében. Ez a későbronzkor első periódusa folyamán (Reinecke BB második fele) kiterjedt Észak-Magyarországra és Délkeletszlovákiára is (Vyskovce-i, bárcai bronz kincsleletek). A Felvidék egyrészét elfoglaló, s a pilinyi kultúrát kialakító újabb halomsiros, valamint déli eredetű népcsoportok vándorlása megszüntette ezt, s helyén önálló bronzipar bontakozott ki. Ez a pilinyi kultúra két csoportjának megfelelően két területileg elváló központra különült el a Zagyva és a Hernád vidékén. A két központ közül a jelentősebb a Zagyva-vidéki volt, amely a Mátra hegység rézércét használta fel. Itt alakultak ki a későbronzkor második periódusában a rimaszombati típusú raktárleletek jellemző bronztárgyformái, innen terjedtek el a későbronzkor 2 végén (Reinecke BD eleje) az egész Felvidék területén. Elterjedésük a Zagyva völgyéből kelet felé, egy a Tiszáig elérő kisebb népmozgás eredménye lehetett. Ekkor szűnt meg a bárcai csoport, s annak a koszideri fémművességi körhöz közelálló fémművessége. A kibontakozó rimaszombati típusú fémművesség első bronztárgyformáit a halomsiros kultúrából örökölte, illetve a koszideri bronzművességi körtől vette át. <pl: 1.1. 1, VI. t. 1-2, I. t. 3, 5, III. t., X. t. 24, XV. t. 11, IX. t. 5, XXIV. t. 8). Ezek nagyrészét átformálta. Ezek mellett északi (V. t. 1, 3, 9, 11, 13, 15, XV. t. 2-4, 14), keleti, felsőtiszavidéki-erdélyi (XII. t. 1, XIII. t. 8,14-15, XIV. 1.4,9,6, XVIII. t. 2, 4, XX. t. 1-4, 6-7, XXVI. t. 1-4, stb.) és nyugati származású (XII. t. 5, XIII. t. 1-2,16, 17, XVIII. t. 3,10, XXI. 1.1-2, 5, XXIV. t. 7, stb.) bronztárgyak is előfordultak a rimaszombati típusú kincsleletekben. Kialakultak a csak a