A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. (1964)

KOMÁROMY József: Beszámoló a disógyőri vár Ény-i tornyában végzett ásatásról

BESZÁMOLÓ A DIÓSGYŐRI VÁR ÉNY-I TORNYÁBAN VÉGZETT ÁSATÁSRÓL r F JL_^vkönyvünk előző kötetében

1 a diósgyőri várban végzett rondella-ásatást ismertettem. Ezzel kezdte meg az Országos Műemléki Felügyelőség a vár régészeti kutatását az egyidejűleg folyó konzerválási és részleges helyreállítási munkálatokkal kapcsolatban. 1960-ban a vár északnyugati tornyával folytatódtak a műemléki munkálatok és ezért volt kívánatos ennek a toronynak, pontosan a torony földszintjén felhalmozódott törmelékanyagnak régészeti megfigyelés mellett való kihordása, a torony padlózatszintjének megállapítása, majd ettől a szinttől kezdve lefelé a toronyalap megvizsgálása, a feltöltésre használt földréteg régészeti feltárása. Munkánk következő szakasza a rondella nyugati külső falának részleges feltárása volt. Bár a megbízatás erre a torony-földszintre vonatkozott, előzőleg a vár keleti oldalán, a rondella és a kápolna apszisa közötti külső területen folytatott földmunka során feltárt — és sok leletet adó hulladékgödör megvizsgálását kellett előbb elvégeznünk.

2 Ezt jelen beszámolónkban i. számú szelvényként kezeljük. Ezt a szelvényt 1960. november 21-én kezdtük feltárni. A hulladékgödör a kápolna-apszis és a keleti külső várfal É-i szögletében mutatkozott. Kb. kétharmada maradt meg részünkre eredeti állapotában. A gödör kiterjedése a K-i várfaltól K-felé 150—160 cm, az apszis É-i oldalától észak felé 210—217 cm közötti nagyságban, nagyjából négyszögalakban feküdt. A megmaradt kétharmadból megállapítható volt, hogy a négyszög északi részén két felső, valószínűleg a legkevertebb újkori felső réteget már lehordták a földmunkák során, leletei azonban külön meg voltak őrizve. A várfal és az apszis által képezett szöglet magassági pontja a VÁTERV által készített szintezés alapján 194,62 m. E magassági ponttól lefelé számított 275 cm-rel kezdődött a füves humuszréteg, ugyancsak eddig a szintig tartott a várfalnak az az injektálási és konzerválási munkája, amelyet Cseszelszki építési vezető alatt előzőleg elvégeztek. Ezen a ponton találkozik egyébként a vár megépítésekor emelt fal az idáig felnyúló sziklával. Ennek az 1. sz. szelvénynek 1. rétege feketés humusz, gyökérmaradványokkal. E réteg vastagsága a fal tövénél 18 cm vastagságban kezdődött és K-i irányban — a várfal melletti szikla lejtőjének megfelelően — lefelé fokozatosan vékonyodott és haladt lejtősen. Leletei: Vékonyfalú okkerfestésű kancsó töredékei, díszítése írókával felrakott párhuzamos barna vonalak között kettős ívsor és hármaslevél motívumok váltakozása zöld és barna mázzal. — Mélytál töredékei, belsejében három, váltakozó zöld-barna-zöld