A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. (1964)

K. VÉGH Katalin: Koracsászárkori település maradványa a miskolci Szabadság téren

52 K. VÉGH KATALIN fültöredék megléte, amelynek párhuzama a puchovi anyagban hiányzik. Germán eredetű még a IV. t. 13. sz. töredék beszúrt pontsorokból képzett, valószínű meanderdísze. A Miskolc—Szabadság-téri települést a korai császárkorra keltezhetjük. Ezt indokolja az a tény, hogy a leletek nagyrésze a Beninger által i.u. I. sz. első felétől 180-ig keltezett

85 puchovi emlékanyaggal és a puchovi kultúra más lelőhelyeinek, így pl. a Sucany-i

86 és a Trniny-i

87 telepek leleteivel párhuzamosítható. Edénytöredékeink fentebbi részletes tárgyalása eredményeképpen megállapíthatjuk, hogy a település kezdete és pusztulása pontos idejének meghatározásához közülük egy sem ad támpontot. A párhuzamok alapján az i.u. I—

II. sz.-ba tartozik a leletek többsége. A pannóniai eredetű fogaskerékdíszű töredékek (II. t. 18—19.) sem pontos korhatározók, mivel — bár a római edényeken gyakoribb e díszítés I—

II. sz.-i előfordulása — alkalmazták a késő-császárkorban is.

88 Ha azonban elfogadjuk Párducz M. megállapítását, amely szerint a quád-markomann háború kezdetétől békés kereskedelmi kapcsolatot nem lehet feltételezni,

89 akkor ebben az esetben is a II. sz. közepéig juthatott ide a pannóniai áru. Mivel a kérdéses cserép a telep felső rétegéből való, a település idejének felső határa is a II. sz. közepe lehetett. A Miskolc—Szabadság téri leletanyagot összehasonlítva az eddig feltárt, északmagyarországi koracsászárkori lelőhelyekével, így a Miskolc—sötétkapui, szilvásváradi, garadnai telepek anyagával, megállapíthatjuk, hogy a tárgyalt lelőhelyünk anyaga tartalmazza a legtöbb puchovi jellegű kerámiamaradványt. A szilvásváradi császárkori telepen kelta csoportok továbbélését állapítja meg Salamon Á. Úgy véli, hogy a puchovi kultúra népe és a quádok nem telepedtek közéjük.

90 A Miskolc—Szabadság téri lelőhelyet a puchovi kultúra körébe soroljuk. A puchovi kultúra alaprétegét Beninger illyr-kelta jellegűnek tartja.

91 Párducz M. a sötétkapui telep kelta jellegű anyagának értékelésekor kifejti, hogy azok vagy egyidősek a puchovi jellegű leletekkel, s ebben az esetben a puchovi kultúra illyr-kelta összetevője közül itt a továbbélő kelta elem jelentősebb. A másik eshetőség az, hogy a puchovi kultúra megjejenése előtt itt élt kelta lakosság hagyatéka.

92 Lelőhelyünkön a kultúrréteg minden szintléből kerültek elő kelta jellegű edénytöredékek. S mivel a puchovi jellegű anyaggal együtt jöttek elő, úgy gondoljuk, hogy — nem hagyva figyelmen kívül a helyi kelta lakosság továbbélésének lehetőségét sem — a kelta elemek többségükben a puchovi kultúrával, annak kiterjedésével együtt jutottak ide. A sötétkapui és Szabadság-téri császárkori telep kb. 150 m távolságra van egymástól. A köztük levő terület beépítettsége miatt már nem lehet megállapítani, hogy ezek különböző vagy összefüggő település maradványai. A két emlékanyag közt megmutatkozó különbségek miatt azonban valószínűbbnek tartjuk azt, hogy két, egymástól különálló telep leletei kerültek felszínre. A sötétkapui császárkori kerámiaanyagnak a Szabadság-téritől való eltérő jellege abban mutatkozik leginkább, hogy a sötétkapui leletek közt vannak vastag, durva anyagú, többszörös hullámvonaldíszű agyagvedertöredékek is. A széles, vastag, vízszintes perem (III. t. 12.) tárgyalása során már említettük, hogy a nagyméretű agyagvedrek ezen típusa i.u. 200-tól jelenik meg a császárkori barbár telepeken.

93 A hasonló ózd-stadioni töredékek ugyancsak a későcsászárkor hagyatékai.

94 M. L. Schmiedlova két szakaszra tagolja Kelet-szlovákia császárkorát. Az ezzel kapcsolatban tárgyalt agyagvedreket az i.u. II. sz. végétől keltezi.

95 A szóbanforgó sötétkapui leletek tehát azt mutatják, hogy ez a telep a Szabadság-téri megszűnte után is, a II. sz. második felétől folytatódott. Észak-Magyarország koracsászárkori lelőhelyei közül csupán a két miskolci telep mutat rokonságot a puchovi kultúrával. A szilvásváradi leletek, mint már említettük,