A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. (1964)

DANKÓ Imre: A bodrogközi Hosszúrét települése

A BODROGKÖZI HOSSZÚ-RÉT TELEPÜLÉSE A^Jbner (Gönyey) Sándor a Bodrogköz lápi községeinek településéről írt • tanulmánya végén azt mondta, hogy: „töretlen úton haladva érzem, hogy a kép nem teljes* és annak kiegészítésére törekedni fogok, de e mellett kérem e helyen mindazokat, akiknek alkalmuk van hozzá, igyekezzenek a még el nem tűnt adatokat megmenteni, míg a rohamos átalakulásban el nem vesznek."

1 Jelen dolgozatom nem akar pótlása lenni a töretlen úton járás dacára is pótlásra egyáltalán nem szoruló tanulmánynak, hanem egy, a Gönyey tanulmányban nem tárgyalt bodrogközi terület—a Hosszú rét—településével kíván foglalkozni. Dolgozatom megírására Bakó Ferenc Györgytarló településéről és Szolnoky Lajosnak a vajdácskái udvar építményeivel foglalkozó tanulmánya ösztönzött.

2 Ügy vélem, hogy a Bodrogköz településéről alkotandó képünk az említett tanulmányok mellett csak akkor lesz teljes, ha foglalkozunk a Bodrogköz középső része, a település szempontjából eddig alig tárgyalt Hosszú-rét településével is. Helyesen állapította meg Gönyey tanulmánya bevezetőjében, hogy a Bodrogköz településének vizsgálata, a folyószabályozások következtében végbement változások miatt különös figyelmet érdemel. Megállapítása fokozott mértékben érvényes a bodrogközi vízivilágot legtovább megőrző Hosszú-rétre vonatkozóan. Ezen a területen az első települések mindössze 50— 80 évesek, zömük azonban jóval fiatalabb. Ecsedi István itt járva, még 1925-ben is lápvilágnak rajzolta ezt a tájat és egy azóta eltűnt világba vezette olvasóját.

3 Dacára, hogy ez a táj is változott, mégis mindmáig ez a terület őrizte meg leginkább a folyamszabályozások és ármentesítések előtti Bodrogköz képét. A Bodrogköz földrajzi felépítésével említett tanulmányában Gönyey Sándor foglalkozott. A Hosszú-rét szerinte a Bodrogköz legmélyebb, teknőhöz hasonló, része. A Bodrogköz közepén foglal helyet, pontosan nem körülhatárolt terület. Az a Bodrog és a Tisza által határolt félsziget, amit régebben Tiszabodrogköznek is neveztek, településileg négy különböző részre osztható. Az első rész földrajzilag a Nyírséggel azonos, vele hosszú időn át közigazgatásilag is egy volt. Kenézlő, Viss és Zalkod községek területe; a Kenézlői hátság. A második darab a Bodrogköz Királyhelmec felől eső, ugyancsak homokos hátsága, ami azonban már nem a Nyírséghez, hanem a Tiszaháthoz, illetve az ungi, zempléni előhegyekhez, a hátsó Hegyaljához tartozik és hasonlatos hozzá a maga alacsony hegyeivel (Nagykövesdi hegy, Királyhelmeci hegy), löszhátságaival: ez a Királyhelmeci hátság. A harmadik rész a mindmáig ármentesítetlen Bodrogszög, a félsziget nyugati csücskében. Végül, a negyedik, a Hosszú-rét. Településileg a Kenézlői- és a Királyhelmeci hátságok együtt tárgyalhatók. így tette Gönyey Sándor is, mert az itteni települések, ha természetszerűleg kötöttek is a kiemelkedésekhez, a szigetekhez, mégsem annyira ezekhez, mint inkább a vizekhez alkalmaz-