A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. (1964)
KEMENCZEI Tibor: A pilinyi kultúra bárcai csoportja
10 KEMENCZEI TIBOR 25. Sárospatak. Magyar Nemzeti Múzeum. Szórványlelet. Kis, talpas egyfülű korsó. Lelt. sz.: 116/1951. 1. A bárcai csoport elterjedése, mint lelőhelyei mutatják megegyezik a bodrogszerdahelyi csoportéval, azaz a Sajó alsó folyása és a Tisza közti területen helyezkedett el. Telepeit eddig nem ismerjük, előkerült leletei temetőkből származnak. Temetkezés A bárcai temető feltárása során tapasztalt temetkezési ritust, amely jellemző a bárcai csoportra. E. Jilkova részletesen ismertette. 13 Ehhez nincs hozzátennivalónk. Meg kell azonban említenünk azt, hogy a bárcai temetőben jóval nagyobb volt a szórthamvas sírok aránya (62 sír közül 6), mint a nagybátonyi temetőben (972 sír közül 3). 14 Ez, a zömében szórthamvas ritusú bodrogszerdahelyi csoport temetkezési módja továbbélésének tartható. Az urnás temetkezés, az urnák tállal való lefedésének szokása nagyrészt a zagyvapálfalvi népesség megjelenésével terjedt el a Felvidék keleti részén, bár az egyeki kultúra bizonyos mértékű hatása is feltételezhető. Agyagművesség A bárcai temető közlése során Jilkova részletesen foglalkozott annak leletanyagával, kerámiaformáival. Jilkova azonban a bárcai leletanyagot az egész pilinyi kultúrára jellemzőnek tartotta, azonosította vele, nem ismerte fel a zagyvapálfalvi és bárcai csoport emlékanyaga közti különbséget. A két csoport emlékei közti eltérés indokolta teszi, hogy más szemszögből vegyük elemzés alá a bárcai típusú leleteket. Kerámiaformák 1. Kihajló peremi, összeszűkülő nyakú urnák, vállon ülő két füllel. Díszítésük a nyak vízszintes vonalkázása benyomott pontokkal társulva; függőleges hármas bordadísz; árkolt pontsorral, néha benyomott pontokkal kürülvett bütyök. — Bodrogkeresztúr környéke (I. t. 1., II. t. 1.), Bárca 15 . A zagyvapálfalvi csoport vattinai eredetű, zömök urnatípusában látjuk ennek a formának az előzményét, ott azonban, néhány kivételtől eltekintve árkolt díszítéssel, alacsonyabb formában jelentkezik. 1 " A bárcai csoportban ennek a formának a módosulását, gazdag díszítését a bodrogszerdahelyi népesség hatása, a megváltozott kulturális miliő váltotta ki. Az igrici egyeki kultúrába tartozó temető egyik, hasonló formájú és díszítésű urnája 17 az egyeki kultúrának a bárcai csoportra való hatását is mutatja. 2. Csonkakúpos nyakú urna öblén ülő két füllel. Árkolás és függőleges borda díszítheti. — Bodrogkeresztúr—tokaji országút. 18 Bodrogkeresztúr környéke (I. t. 2, II. t. 2.), Bodrogkeresztúr Vásártér, Méra Fő utca 69. (III. t. 1.), Méra Bélus patak partja, Bárca. 19 A fiatalabb halomsíros kultúrában és a zagyvapálfalvi csoportban fordulnak elő ennek az urnatípusnak a legközvetlenebb párhuzamai. 20 A Sajó—Tisza közti területre a zagyvapálfalvi csoportból került. Itt helyi fejlődésen ment át, átalakult, s már egy a zagyvapálfalvinál fiatalabb variánsban jelentkezik. Erre mutat a függőleges hármas bordadísz és a váll árkolása, amely a zagyvapálfalvi csoportban ezen a formán ismeretlen.
