A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 3. (1963)

KALMÁR János: A keréklakatos puskáról

A KERÉKLAKATOS PUSKÁRÓL 65 2 Keréklakatos puskaszerkezetek mindkét oldalról. a csap megakadályozza, egyúttal a kereket a visszaforgás ellen rögzíti. A kerék felett, a lakatlemezen kiképzett csatornába öntik a felporzáshoz szükséges puskaport. A kakast a kerék peremére nyomják, amelyet ebben a helyzetében rugónyelv rögzít. A kakas csavarral összeszorítható két ajakrészből áll, ezek közé korábban pintdarabokat, későbben kovaszilánkot szorítottak. A ravasz lehúzáskor a csappal ellátott karocskára gyakorol nyomást. A csap kihúzódik a kerék oldalnyílásából, amikor is a kereket a tengelyére csavarodott lánc visszaforgatja eredeti helyzetébe. A pirit vagy kovakő a kerék peremének dörzsölésére szikrát ad, amely azután a csatornába szórt puskaport meggyújtja, majd a tűz a cső töltésébe jut és elsüti. A modenai Hyppolit Codexek, vagyis az esztergomi érsekség és az egri püspökség gazdasági számadás-könyveiben található adatok más megvilágításba helyezik a keréklakatos puskák megjelenésének időpontját. Az egyik 1501. évből való adat arról számol be, hogy az egri püspökség főkormányzója egy küldönc költségeire 12 dénárt fizetett ki, aki Miskolcra ment, hogy az érsek számára egy puskát hozzon. A puska ára 4 forint. Hogy a megemlített puska Miskolcon is készült, a feltevést megerősíti az az adat, hogy ehhez a puskához való golyóöntő forma készítésére 20 dénárt fizettek ki. Tehát Miskolcon, vagy a közeli környéken levő hámorokban élénk munka folyt 1501-ben. 5