A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 3. (1963)

MEGAY Géza: A Mezőzombor-bálványdombi honfoglaláskori magyar temető

48 MEGAY GÉZA lózati rajzából van merítve, illetve annak egy fél motívumsorát ábrázolja. Tehát a kor ötvösmestere ezt a mintát más vonatkozásokban is alkalmazta, amint ezt a mellékelt ábrán is bemutatjuk. Mindezek a párhuzamok arra mutatnak, hogy évszázadokon keresztül átörökítették a keletről hozott díszítőművészetüket és megtartották ötvösfogásaifcat. A tarsolylemezeik mellett — bár ritkábban más tárgyakon is — használták ezt a díszítésmódot. Az öv virágsziromszerű aranyozott ezüst veretei, a kabátszerű ruhadarabon, a szoknyán és a csizma helyén előkerült egyszerű, sima korongos, aranyozott ezüst veretek ugyancsak ismeretesek az eddig feltárt honfoglalás kori magyar sírokból. Ezeknek kora nagyobbára a X. század első fele, de használata a X. század végéig is tart. A mezőzombori temető 4. számú női sírja a legjobb korhatározó. Igen jellegzetesek benne a szív alakú csüngős díszek mindkét fajtája, a ruhadíszek, a felgöngyölt és rozettás végződésű, sima és poncoltművű karperecek stb. mind támpontot adnak a keltezésre. A sír feltárása hozzásegített a ruha szabásának valószínű rekonstruálásához, melyet a mellékelt táblán mutatunk be. így pl. a széles, egykori textilövet virágfejet utánzó kis veretek díszítették, hátul a medence alatt, egymás alatt 7 darab volt fejével lefelé fordítva, ugyancsak elöl a medence felett az ágyéktáján fejével felfelé is 7 darab volt elhelyezve olymódon, hogy azok egymás alatt egy sort alkottak az övön. A mell táján előkerült fonatos láncdarabkák lehetséges, hogy a ruha nyílását fogták össze, vagy pedig valami amulettféleséget tarthattak, amely idővel a föld alatt már elenyészett. Az egyik szív alakú csüngős dísz rozetta jában a rosszezüst oxidja konzerválta a benne levő textilféleséget. A rozetta a magas, kiálló nyakrészen volt. A nyak díszítő rozettái a magas, álló nyakrészen volt. A nyak díszítő rozettái a magas nyakrészen háromrétegű, finomszövésű vászonféleségen voltak felerősítve. A másik textildarabocska a bal kézen levő díszes poncoltművű ezüstlemez karperec belső felületére volt rátapadva. Valószínű, hogy a ritkaszövésű gyolcsvagy vászonszerű ing ujját az alkaron a karpereccel szorították le. Ezt bizonyítja a karperec belső felületére erősen rátapadt (rározsdált) textildarab. A kabátszerű ruhadarab anyaga sűrűbb szövésű vászon. Szabása ingszerű kabátféle és csukott, melynek nyaka álló, elöl a nyak bevágott, s ez a nyílás a mell közepéig nyúlik le. A tédig érő kabátféle alatt szoknyaszerű ruha lehetett. A magas, álló, elöl kivágott nyakon a következő sorrendben voltak felváltva a szív alakú csüngős díszek és rombusz alakú rozettadíszek: Középtől, az ing kivágásától kiindulólag 1—1 nagyobbfajta szív alakú csüngős dísz, — mellette jobbra és balra 2—2 kisebbfajta szív alakú csüngős dísz, — tovább kétoldalt 1—1 rombusz alakú rozettadísz, — 1—1 kisebbfajta szív alakú csüngős dísz, — 1—1 rombusz alakú rozetta, — 1—1 kisebbfajta szív alakú csüngős dísz, és végül a nyak hátsó részén 1 rombusz alakú rozettadísz fejezte be a sort. A nyakon elöl a középen, ahol a gallér kivágása a mellen folytatódott, kétoldalt lefelé még 2—2 nagyobbfajta szív alakú csüngős dísz díszítette a mellet, az ing elejét. így a gallértól kezdve a mell közepéig párosan három pár, vagyis