A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 3. (1963)

BÓNA István: Tiszakeszi későbronzkori leletek

TISZAKESZI KÉSÖBRONZKORI LELETEK 29 10. Polla, B.: Arch. rozl. 10 (1958) 511-, 194. kép 5: Ondrouch, V. Keltské mince typu Biatec, Bratislava 1958, 9, kép 7. 11. Dókus Gy.: Arch. Ért. 31 (1911) 80. o. balra. 12. Sztálin város (—Dunapentele). 13. A szlovák kutatás a füzesabonyi csoport és az egyeki kultúra közt nem. tesz különbséget, mint ahogy többnyire nem tesz a füzesabonyi és ottományi csoport közt sem. így B. Polla a „birituális" bodrogszerdahelyi egyeki temetőt füzesabonyinak tartja, holott az a korszakban általános urna és csontvázas kevert ritusú (és népességű) temető. Bizonyos füzesabonyi edényművességi hagyományai vannak ugyan, de valójában későbronzkori már. (Arch. rozl. 10 (1958) 511—515). V. Ondrouch i. m. 167—168 a temetőt „Otomani"-nak nevezi. 14. Példák: Szabolcs (Nyíregyháza), Hajdúbagos 5, 10, 18. sír (Debrecen — Részben bemutatja Zoltay L. JDVM 1909, 39. és 43. o. képein), Egyek — számos példány (MNM, Debrecen. Nyíregyháza, Kassa, Munkács), Hajdúsámson (Debrecen — Zoltay L. JDVM 1908, 14—Í5. o. képe). Debrecen-Tócópart (Zoltay L. JDVM 1928, 39. o. 5. kép 3), Oros (Nyíregyháza), Bodrogszerdahely (Polla i. m. 194. kép 6—8); Ondrouch A m. 9. kép 6), Kunszentmárton (Szolnok), Törökszentmiklós (Szolnok), Tószeg (MNM), Csépa (Hampel J.: A bronzkor emlékei Magyarhonban, Bp. 1886—1896, III. 21—22. kép. 15. Ondrouch i. m. 9. kép 5, 8. 16. MNM. Őskori Gyűjt. 1 (1.933). 17. Bóna I.: Középső bronzkor i. m. Bronzművesség fejezet több helye. 18. Hampel J. i. m. 224. t. 11 — az ún. „marosvásárhelyi" sírokból. 19. Pl. Kiskundorozsma (Foltiny i. m. 11. t. 14). Tolnatamási (Szekszárd), Velká Dobra (Stocky, A,: La Bohémé á l'áge du bronzé, Prague 1928, 21. t. 4.), Nainhof-Hohenfels (Torbrügge, W.: Die Bronzezeit in der Oberpfalz, Kallmünz 1959, 50. t. 2), Ronsolden (Torbrügge i. m. 46. t. 24). 20. Tompa i. m. 45. t. 6. 21. Zoltay L. JDVM 1908, 34. o. képe. 22. Egyek 29. sír. Zoltay JDVM 1909, 39. o. képe. 23. Patay i. m. 11. kép 1; 17. kép 2—3 stb. 24. Pl. Foltiny i. m. 6. t. 3; 10. t 1. 25. Kubinyi M.: Arch. Ért. 3 (1883) 244. o. képe. 26. Gazdapusztai Gy.: Acta Arch. Hung. 9 (1958) 277—, 4 t. 1, 3. 27. Komáromy J. JJÉ 1938—1943, 2. kép. 28. Zoltay L. JDVM 1909, 39. o. képe. 29. Milojcic, V. i. m. 264. o. és 38. kép 1. valóban egykorúnak veszi az összes eddig említett tiszakeszi leletekkel, beleértve a hatvani kultúra edényeit is. 30. Supka G.: Arch. Anz. 1915, 20. o. és kép. 31. Zoltay L. JDVM. 1926, 34. o. és 4. t. Leírása szerint markolata tömör, sima, díszítetlen és ovális keresztmetszetű. A kincs legkésőbbi darabjai a H. A. korszak közepére keltezhetők. 32. Közöletlen a nyíregyházi Jósa András múzeumban. 33. Hampel, J.: Antiquités préhistoriques de la Hongrie, Esztergom 1876, (—továbbiakban APH) 11. t. 3, 7, Hampel: Bronzkor i. m. 23. t. 1. 34. Hampel: APH 11. t. 6. 35. Hampel: APH 11. t. 4; Hampel: Bronzkor 20. t. 9. 36. Zoltay L.: MKÉ 3 (1909) 27. o. 13. kép. Leírása szerint egy darabból öntött 47,5 cm-es rövid kard, amely egy csészés és egy korongos markolatú karddal együtt került elő. 37. Hampel: Bronzkor 102. t. 1. 38. Uo. 90. t 1—2. 39. Uo. 19. t. 4—5. és 126. t. 1—4, — utóbbi a teljes lelettel. 40. Wosinsky M.: Tolna vármegye története. Bp. 1896, I. köt. 64. t. 3. 41. Közöletlen a MNM-ban. 42. Hampel: Bronzkor 70. t. 4. (rossz ábra), Tompa F.: Vezető a régészeti gyűjteményben. Bp. 1938, 62. kép — a lelet nagyobb részével. Teljes közlése Hampel: APH 17. t. 1—35. Tőrünk a 4. számú. 43. Az esztergomi Balassi Bálint múzeumban. H: 11,6 cm.