A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 3. (1963)

BÓNA István: Tiszakeszi későbronzkori leletek

TISZAKESZI KÉSÖBRONZKORI LELETEK 17 elő. A 6—11. számú bronzkészleten jól látszik, hogy felületét égés rongálta meg. A temetkezés a kultúra későbbi szakaszában a 13. bögre alapján alighanem a Pipisdomb irányában terjedt. Az élet a Szódadombon a későbronzkorban erősen megváltozott a középsőbronzkorhoz képest. A csekély számú egyeki lakosság ne'm népesítette be többé az egykori nagy földműves telit, hanem csupán egy részén húzódhatott meg. A rombadőlt telep dombjának egyéb részeit temetkezésre használta. Nyilvánvalóan bizonyítja mindez a mediterrán falukultúra és a talaj váltó földművelés megsemmisülését még egy olyan telepen is, amelyen az élet nem szakadt meg. Az 1. sz. bögre s a Nemzeti Múzeumba jutott rokona az egyeki kultúra vezérformáját képviseli. Az előbbi érdekessége a hasát díszítő borda, amely halomsíros díszítőelem az edényen. (Vö. a vele együtt előkerült halomsíros edénnyel.) Az ilyen bordadísz

8 nem jellemző az egyeki bögrékre, mindössze a halomsíros kultúra szomszédságában fekvő Alpárról

9 említhetek hasonlót. Ellenben a bordadísz egyekivé vált változata már gyakoribb. Megtaláljuk bodrogszerdahelyi

10 bögréken, bodrogközi

11 bögrén, végül egy a Kosziderre

12 eljutott darabon. Ami bögrénk közelebbi formai és díszítésbeli párhuzamait illeti, a már említetteken kívül a jellemző egyeki bögretípus alábbi felsorolásából a tiszatardosi, nagykevézdi és bodrogközi példányokra utalhatok. Az egyeki kultúra eddig még nincs körülhatárolva és teljes lelőhely felsorolása néhány tiszakeszi edény kapcsán elhamarkodott is lenne. Az alábbiakban talán mégsem lesz haszontalan, ha vezető edényformájának elterjedéséről rövid, s korántsem teljes jegyzéket adok. Hangsúlyozom, hogy ezzel a kultúrának csupán térbeli elterjedését kívánom érzékeltetni, tekintet nélkül a főtípuson belüli időbeli és lokális eltérésekre. 1. Egyek. Több darab a debreceni, tiszafüredi és nyíregyházi múzeumokban. Hitelesen az 1911. évi ásatás 6. és 7. sírjában. Zoltay L. DVMJ. 1911. 18. kép. 2. Hajdúbagos 2, 10, 17 sír. (Debrecen) Zoltay L. DVMJ 1909. 43. o. kép 3. Tiszakeszi-Szódadomb (Miskolc, Budapest) (1 t. 2, II. t. 1) 4. Tiszafüred-Ásotthalom (Tiszafüred) (IV. t. 1, 3—4, II. t. 4) 5. Gesztely (MNM Budapest) Tompa F., BdRGK 24/25 (1934/35). 30. t. 8. (II. t. 2) 6. Rákóczifalva. Tompa i. m. 31. t. 4, 7 és közöletlen (MNM Budapest) 7. Bodrogkeresztúr (MNM Budapest 45/1929, 48/1929, 2/1934, 3) 8. Zalkod (MNM Budapest 40/1936) 9. Jászberény-Belsőszőlő. Komáromy J., JJÉ 1938—42, 117. old. 2. kép 10. Kunszentmárton-Bohonya (MNM Budapest 52, 11, 14) 11. Csépa-Csipsároldal (MNM Budapest 42/1889, 113) 12. Tiszakürt (MNM Budapest 101/1891) 13. Szelevény (MNM Budapest 307, 1876, 650) 14. Bodrogköz. Dókus Gy. Arch. Ért. 31 (1911) 80. old. képe. Szemere M. Vasárnapi Üjság, 1857, 293, 2. kép (II. t. 6) 15. Debrecen-Haláppuszta, Zoltay L. DVMJ 1905, 184. old. 6. kép. 16. Debrecen-Köntöskert (Debrecen) 17. Debrecen-Tócópart (Debrecen), Sőregi J. DDMÉ 1933, 31. o. 6. kép 1. 2