A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 3. (1963)

KOMÁROMY József: A diósgyőri vár rondellájában 1958-59-ben végzett régészeti kutatás

A DIÓSGYŐRI VÁR RONDELLA-ÁSATÁSA 177 ennek a toronynak a rendellenes állása nem régi alapok felhasználásának figyelembevétele miatt mutatkozik-e? Ha ezeket a pontokat összekötjük, egy szabálytalan alaprajzú középkori vár vonalai mutatkoznak, amelynek a vonalában —• ezen a délnyugati részen — állhatott egy régi torony. Ezek a külső- vagy belsőtornyos szabálytalan alaprajzú várak tömeges analógiával szolgáltak úgy hazánkban, mint Európában —, de a mi méretünket figyelembe véve például Landeck (Klingenmünster), Arques (Dieppe), vagy Wineck (Katzenthal) váraira gondolhatunk elsősorban. Feltételezésünket a itovábbi ásatások döntik el.

36 Ezt a feltételezett, szabálytalan alaprajzú korábbi várat feltétlenül a mai várat megelőző építménynek kell számításiba vennünk. A mai vár kitűzés alapján lett felépítve. Négyszögében megtervezett alaprajzot kiviteleztek. Dercsényi Dezső állapítja meg először (Wenzel Gusztáv csak feltételezi), hogy a várat Nagy Lajos építette és ő kutatta ki annak mesterét Ambrus mester személyében. D. Menclová is ezt az időt jelöli meg a vár megépítésére. Ehhez hozzátehetném, hogy Ambrus mestert tekintjük a vár megépítőjének, erre a forrásként szolgáló királyi kézirat szövege megnyugtató választ ad. Ebben a szövegben egyébként olyan kép tárul elénk, amelyben a király teljes bizalmát élvező és szakemberként elismert murátor arca rajzolódik ki.

37 Az ásatás leletanyagának vizsgálatát, a nagyszámú edény-, kályhacsempe-, üveg-, dísztálak-töredékeineik a vizsgálatát, a restaurálás hosszabb munkája miatt, következő alkalommal fogom elvégezni. (1961) KOMÁROMY JÓZSEF JEGYZETEK 1. Ásatási jelentés a Herman Ottó Múzeum Régészeti Adattára Diósgyőr/352, szám alatt. 1—16. oldal, leíetfelsoiolás 1—13. oldal, 6 metszetrajz, részletrajzokkal. 2. Wenzel Gusztáv: Diósgyőr egykori történelmi jelentősége. Pest, 1872. Továbbiakban: Wenzel. 3. Wenzel, 4. p. Az idézetekben az aláhúzásokat én emelem ki. (K. J.) 4. Wenzel, 8. p. 5. Kandra Kabos: Diósgyőr vára. Régészettörténelmi tanulmány. Arch. Közi. XIII. k. 1879. — Kandra Kabos: A diósgyőri vár. Arcb. Közi. XIX. k. 1895. A továbbiakban: Kandra 1879.. illetve Kandra 1895. 6. Kandra 1879. 31. n.. 7. Kandra 1895. 117. p. 8. Kandra 1879. 27. p. 9. Kandra 1879. 28. p. 10. Kandra 1879. 28. p. Idézett rész: Fejér: Cod. dipl. IV. 2. f. 22. p. és uo. IV. 3. f. 35. p. 11. Szendrei János: A diósgyőri vár története. Budapest, 1927. Egy. Ny. és a Hadtört. Közi. 1927. évf. A továbbiakban: Szendrei. 12. Szendrei, 11., 69. pp. 13. Szendrei, 70. p. 14. Szendrei, 70. p. 15. Möller István: Boi-sod vármegye műemlékeiről címmel írásban is megjelent a Technika 1925. VII. évfolyamában, 10. sz. Adatait részletesebben közlöm, a mű nehéz hozzáférhetősége és adatainak először közölt számszerűsége miatt. 16. Dercsényi Dezső: Nagy Lajos kora. Budapest. É. n. (1942). 45., 96—98. pp. 17. Dercsényi i. m. 96. D. 18. Lux Géza: Diósgyőr vára. Magyar Építőművészet, 1943. február. 40—42. pp. 19. Gerő László: Magyarországi várépítészet. (Vázlat a magyar várépítés fejezeteiről.) Bp. Művelt Nép. 1955. 1—511. pp. 20. Gerő i. m. 219. p. 21. Gerő i. m. 220. p. 22. Gerő i. m. 221. p 12