A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 3. (1963)

KOMÁROMY József: A diósgyőri vár rondellájában 1958-59-ben végzett régészeti kutatás

A DIÓSGYŐRI VÁR RONDELLA-ÁSATÁSA 175 Landeck (Klingenmünster) vára eredeti állapotában. XIII. század. gyünk utalva. A rondella építése, amelynek két csatlakozó végfala nincs bekötve a torony falazatába, a XVI. századra tehető. Nem ad vitathatatlan támpontot a rondella keleti falában 1955-ben megtalált és ott építőkőként felhasznált bőségszarus, gyümölcs- és kalászmotívumos frízzel megfaragott, aranyozott márvány párkánytöredék sem az időmeghatározáshoz.

33 A rondella megépítésének idejét a legvalószínűbb a Pempflinger-család várnagyságának, vagy Balassa Zsigmond zálogosbérletének idejére vennünk. Pempflinger Lénárt 1523-ban, Pempflinger Sebestyén 1526-ban és 1533-ban, Pempflinger Márk és Sebestyén 1537-ben, Balassa Zsigmond pedig 1540—1560 között volt ura a várnak. Nem valószínű, hogy az ő — aránylag konszolidált idejükben a palotabelső olyan mérvű pusztulása következett volna be, hogy elemeiből építőköveket használjanak fel. Inkább valószínű az, hogy a reneszánsz palotabelső pusztulása az ő idejüknél később következett be és az említett aranyozott márvány párkánytöredék a rondella falazatának ekkor történt javításakor kerülhetett a rondella falának külső szintjébe. Erre a feltevésre a XVI. század végi és a XVII. század eleji kiegészítő építkezések (vö. ágyúállások a várbejárat környékén) adnak némi támpontot. Az 1958. június 30-án — a C-szelvényben talált Dalmata-féle Madonnarelief 34 töredéke a — 5,40-es szinten azt mutatja, hogy a reneszánsz palotabelső pusztulása a rondella felépítése után következett be olyan mértékben, hogy annak a Dalmata-féle Madonna-relief, valamint az előbb említett aranyozott márvány párkánytöredék sok mással együtt esett áldozatul. Ez az a mélységszint, ahonnan kezdve lefelé, fordultak elő a leletanyagban itáliai üvegser-