A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 3. (1963)

KOMÁROMY József: A diósgyőri vár rondellájában 1958-59-ben végzett régészeti kutatás

158 KOMÁROMY JÓZSEF A Történet című fejezetben olvassuk: „A vár a honfoglalás idején már állott és használható állapotban volt. Ezt a várat Árpád odaajándékozta Böngérnek, Bors vezér atyjának... Maga Diósgyőr vára meg annyira használaton kívül állott, hogy Anonymus említése óta több mint 300 évnek kellett eltelnie, amikor megint felbukkant a neve... A tatárjárás után azonban hamarosan kezdik emlegetni, előbb 1248-ban csak mint királyi birtokot. 1261-ben is még mindig csak Nagygyőr falu néven szerepel, de 1271-ben már várként említve vonul be a következő évszázadok okleveleibe . .. Ernye bán .. . később 1261—1271 közötti években a diósgyőri várhegyen építette meg a négy sarokbástyával ellátott erősségét. 1271-ben bizonyíthatólag már állott Ernye kővára .. . Ezután jelentősége egyre nőtt... Nagy Lajos... a vár négy tornyát magasabbra húzatta fel, a tornyok közötti lakosztályokat, az ún. palotákat ő rakatta." 24 Az Építészet fejezetben a következőket olvassuk: „A román—gót átmeneti stíluskorban a vár külső erődöve épül ki és tornyok nélkül a palota. A tornyok valamivel később kerülnek rá, valószínűleg a XIV. században. A gótika későbbi korszakában csak belső várépítkezésekről beszélhetünk.

25 A késő gótika feltehetően csak a déli szárnyon változtat..." Bár az itt ismertetett kiadvány idegenforgalmi célokat szolgál, mégis feltűnő, hogy a két szerző egyazon füzetben nagyjából két állásponton van a vár keletkezésének és építéstörténetének fejtegetéseiben. A két álláspont létezése egy kiadványban mindenesetre szokatlan, még akkor is, ha a második szerző, szűkebb kormeghatározás nélkül, általánosságban: „román—gót átmeneti korról", a „gótika későbbi korszakáról" beszél. Ennél a szerzőnél az is feltűnik, hogy a vár építését tornyok nélküli négyszögű épületként tételezi fel, még a XIII. század körül, mert hiszen, mint mondja, a tornyok valószínűleg a XIV. században kerültek az épületre. Látjuk, hogy a diósgyőri várról szóló fejtegetések a legtöbbet nyújtó Möller—Dercsényi—Gerő-vonalról nem mozdultak el, még akkor sem, ha az utóbb említett kiadvány a rekonstrukciós kísérleteinél figyelemre méltó erőfeszítéseket tett. Sajnos, azonban meg kell mondani, rossz kiinduló pont az, amikor bármilyen rekonstrukciós kísérlet és szándék nincs megalapozva kellő régészeti és épületvizsgálati tényekkel. összegezve a vár építéstörténetével foglalkozó munkák Wenzel—Kandra— Szendrei—Möller—Dercsényi—Gerő-vonalon eddig lefolyt eredményeit, csak Möller, Dercsényi, Lux és Gerő hozza kapcsolatba az építést Nagy Lajossal, míg a többi szerzők csak általánosságban mozognak és kontinuitást vélnek a ma látható vár és a XIII. században állott Ernye-vár között. Eddigi vizsgálatok és tárgyi kutatások Tl/fost, hogy a különböző szerzők fejtegetéseit itt ismertettük, térjünk rá •*•" arra, hogy ásatás vagy régészeti kutatás terén mi történt az idők folyamán. Hogy ez a feladat mennyire szükségszerű és esedékes volt már, bizonyítja ezt az Országos Műemléki Felügyelőség irattárában több ügyirat, amelyeknek tartalmát itt röviden ismertetjük, hogy képet kapjunk erről az oldalról is. Az OMF elődje, a Műemléki Országos Bizottság 1922. március 23-i rendes ülésében foglalkozik Sztehlo Ottó építész beadványával, s ebben a következőket írja: „Jelen építési és pénzügyi kedvezőtlen viszonyaink között, valamely mű-