A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 3. (1963)
KOMÁROMY József: A diósgyőri vár rondellájában 1958-59-ben végzett régészeti kutatás
152 KOMAROMY JÓZSEF rom részben tárgyalja Diósgyőr várának és uradalmának egykori „jélességét", Diósgyőrnek történetét általában, végül Diósgyőr fénykorát. Történetírói feldolgozási módszere az írásos, okleveles anyagra támaszkodva, a Diósgyőrrel kapcsolatos történeti adatot fogja össze. Érdekes azonban megállapítása a vár építési idejéről: „Azon Diósgyőr várat, melyről mi itt szólunk, valószínűleg I. Lajos király építette fel." 3 Négy oldallal később foglalkozik ugyan az Ákos nemzetségbeli Ernei-család birtoklásával, de velük kapcsolatban nem érinti azt a kérdést, hogy vajon az Erneiek építettek-e várat, pedig kifejezetten állítja: „ ... az Ákos nemzetségbeli István nádor nemcsak Diósgyőr várát... bírta". 4 " Nyilvánvaló, hogy itt, ez a kifejezés ellentmondásban van előző megállapításával. A vár építésének problémái teljes súllyal a következő (második) monografikus igényű, de már nemcsak az okleveles adatokra támaszkodó feldolgozásban, Kandra Kabos 1879-ben és 1895-ben megjelent két nagyobb tanulmányában jelentkeztek. 5 Kandra — különösen 1895. évi tanulmányában részletes analízis alá veszi a diósgyőri vár építészeti problémáit. De amíg előző tanulmányában vizsgálódása alapjául az 1662-es alaprajzot veszi, 6 addig a későbbi tanulmányában Sztehlo Ottó 1894-ben készült építészeti felvételei 7 adnak megbízhatóbb alapot fejtegetéseihez. Megkerüli azonban azt a kérdést, amely világosságot vetne a vár építési korára. Ennél merészebb 1879-es tanulmánya, amelyben a következőket írja: „ ... a Bors nemzetség legnagyobb virágzása korában eshetett meg véglegesen a lassú, talán százados átalakítás, mely szerint a belső sáncz tornyos őrfálakat nyert, az összefüggés nélküli részek szerves egésszé alakulának, az óriás fa-építmények helyét a szilárdabb és ellenállásira képesebb kőalkotások foglalván el nagyobb mérvben. A várat, a mint az alaprajzunkban áll, hajlandó vagyok, noha csak lényegében, ezen korból származtatni.. " 6 Kandra végső fejtegetésében a négyszögű várat a tatárjárás előtti korra teszi... 9 Még tovább megy feltevésével, amikor — e négyszögű várra vonatkozóan — az 1248. évi Noggeur •(„ ... et separat a terra Noggeur vocata") és az 1261. évi Noguar („ ... a terra Noguar castri nostri de Borsod") meghatározások alapján a következőket írja: „ ... 1248—61 közt várunk 'már nemcsak helyreállítva, de egyszersmind majd nagy, majd királyi várként szerepel..." 10 A harmadik nagyobb igényű munka, az előzőeknél még nagyobb terjedelemben 1927-ben jelent meg a Hadtörténelmi Közleményekben, Miskolc város történetírójának, Szendrei Jánosnak feldolgozásában. 11 Szendrei még tüzetesebben veszi vizsgálat alá Diósgyőr történelmi múltját, fejtegetéseit kiterjeszti a XII— XIII. századot megelőző időkre, és már érinti a „honfoglaláskori vár" kérdését is. Így ír erről, valamint a kővár létesítéséről: „ ... Győr várát már mint erődöt találták honfoglaló őseink, amelyet Bors vezér nyervén birtokul, sietett ez őskori földvárat újabb védelmi állapotba helyezni, bizonyára azon erődítési módszerek szerint, mint ahogy Borsod várát megépíté. Eközben várunk lassankint veszteni kezdett hajdani gytörűformájából, amennyiben a szomszédos hegyoldalakra is kiterjedő (!) körsáncai felhagyattak s inkább a vár belseje építtetett ki, amennyiben az eddigi sátrakat egyszerű faházak, a földerődítményeket vesszővel font karók, gerendák, palánkok és fatornyok váltották fel. Ezután a XI— XIII. században a Bors nemzetség virágzása korában eshetett meg a további A diósgyőri vár és környéke légifelvételről (1936)
