A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 3. (1963)
NAGY Dezső: Az izsófalvi „őrdöngős bányász” (Adatok a folklorizáció kérdéséhez
AZ IZSÓFALVI , : ÖRDÖNGÖS BÁNYÁSZ" 139 Ugyanezt a történetet különböző változatokban, már folklórizálódott formában a többi adatközlők így adták elő. Pongrácz: „Ott ül a vágatban Barnóczky a sihtatársával és ebédelnek. Nagyon nyugodtan ült, pedig aznap még nem dolgoztak semmit. Jön az aknász: — Na, mire végzitek, mi az eredmény? — és arra bökött ujjával a munkahely felé. — Nézze meg, aknász úr, — így Barnóczky. Bemegy az aknász a vágatba és magasra emeli a lámpáját, hát látja, hogy két fekete kecske verekszik a szénen. Elment az aknász, nem szólt egy szót sem. Barnóczky társa megkérdezte: — Komám, mikor állunk már neki a munkának? — Maradj csak nyugodtan — felelte amaz és mikor vége lett a sihtának, a csillék megindultak és mind tele volt szénnel." 10 Jósvai: „Én láttam a bányában a nagy, vörös kecskebakot. Épp ott dolgoztam a közeljükben. Egyszer csak látom, hogy jön a cimborája rohanvást. — Mi van? — Ott a vörös kecskebak, mutatott Barnóczky munkahelye felé. Bemegyek, hát látom, tényleg ott van. Valóságos méteres szarvai voltak/' így lett a dróttal összekötött lapátok zörgéséből és a fára feszített vörös szvetterből a bányászközösség alkotó fantáziájában méteres szarvú, dolgozó kecskebak, sőt nem is egy, hanem kettő, az egyik adatközlőnél pedig fekete kecskék. Óhatatlanul felködlik előttünk — párhuzamként — a Sinka megénekelte Petrányi: „ ... Ki tud veres kecskéiről s pokolbeli estéiről Pokolba járt el Petrányi látták lúd képiben szállni. Rémült anyók nagy jajszóval mondták: boszorkány hajóval ment utána hét kecskéje: a poklok hét menyecskéje." u A megtáltosodott tiló Barnóczky: „A feleségem a kertben csapta a kendert a tilón. A Jósvai komám kérdezte a szomszédból: — Hogy vagy? — Majd megmondom, ha felülsz a tilóra. (Előzőleg elkészítettem egy gömbölyű fát a tiló alá, s volt ott egy darab kötél is. Ezt rákötöttem a tilóra.) Mikor felült rá — még ma sem tudja, hogy volt —, meghúztam a kötelet és megindult a tiló. Mikor legördült a gömbölyű fáról, felbukott. A Jósvai nagyon megijedt, azt hitte, hogy az ördögök vitték. Félig eszméletlenül rohant haza. Azt mesélte a népnek, hogy az ördögök vitték a tilót. Később még azt is hozzátette, hogy száguldott vele a tiló." Felkerestem Jósvait a tiló-ügyben. Otthon nem, de a kovácsnál rátaláltam. Ott, három ember jelenlétiben, eskü alatt így adta elő a történetet.
