A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 2. (1958)
CSALLÁNY Dezső: Hamvasztásos és csontvázas hun temetkezések a Felső-Tisza vidékén
HAMVASZTÁSOS ÉS CSONTVÁZAS HUN TEMETKEZÉSEK 87 A keleti hunkori csontvázaknál a lábbal D-nek, fejjel É-nak való temetkezés gyakori. Elég utalnom az idézett lelőhelyadatokra. 20 A tiszadobi hun sírlelet közül az egyik fejjel DK-nek, lábbal ÉNY-nak feküdt. Werner a hunkori kurgános temetkezések között, és hozzá ugyancsak torzított koponyájú csontvázakkal kapcsolatosan, számos adatot közöl. 21 Az irányítási változatokról, valamint a második sír ülő csontvázának ritusbeli kapcsolatairól szarmata vonatkozásban Párducz Mihály tájékoztat. 22 A közölt leletanyagban a következő tárgycsoportokat találjuk: 1. Fülbevalók; 2. Gyöngyök; 3. Csüngődísz; 4. Csengők; 5. Tükrök; 6. Csatok; 7. Edények; 8. Balta. 1. Fülbevalók. A hejőkeresztúri hamvasztásos, halmos temetkezésnél egy jellegzetes fülbevaló-pár (I. t. 2—3) került elő; az egyik ezüstből (I. t. 3), a másik aranyból (I. t. 2) készült. Jellegzetessége, hogy a hunkori csatok mintájára készítették: összehajló kiflialak, mely a két elkeskenyedő véggel szemben kivastagodik és kerek keresztmetszetet mutat. A magyarországi hun emlékanyagban kevés analógiája került elő. 2S ' a A gepida emlékanyagból 2 példányt említhetek meg a Tisza vidékéről. Az egyik a szentes-kökényzugi gepida temető 77. női sírjából, aranyozott bronzból készült (mérete 1,3x1,4 cm). A másik aranyból a szentes-nagyhegyi gepida temető 27. női sírjából (mérete 1,1x1,1 cm). 23 A szarmata emlékanyagban nincs meg. A mezőbándi gepida temetőből négy példányt sorolhatunk ide. 23 / 3 Werner J. ebből a jellegzetes fülbevaló típusból szép összeállítást mutat be. n Az egyszerű fülbevaló elterjedése az Ural folyótól kezdve figyelhető meg. Sipovo, 2. kurgán (Derkulnál, a Rjazan—Ural vasútvonal), női csontváz, deformált koponyával. Arany és bronz fülbevaló-párral (Werner, i. m. 6. t. B. 4-5). Engels-Pokrovsk (Vosod), a Volga mellett. Gazdag harcos sírjából, az 5. század első fele. Deformált koponya. Arany fülbevaló. (Werner, 40. t. 5). Radenszk (Alesek mellett, az egykori tauriai kormányzóság). Hun férfisírból. ezüst és bronz fülbevaló-pár (Fettich, AH. 1953. XXXV. t. 15—16). Lichacsevka (bogodukovi kerület, charkovi korm.), 6. sír. Arany fülbevalópár (Werner, 49. t. 7). Giljacs (Kubán vidék), 3. női sírból, arany fülbevaló (Werner, 47. t. 5); 13. női sírból, bronz fülbevaló, a koponya torzított. Paskova Stanica (krasznodari kerület). Ezüst fülbevaló. Boriszovo (Novoroszijszknál). Ezüst fülbevaló. Karpovka (Szuchumnál, Fekete-tenger partvidéke), női sírból, ezüst fülbevaló-pár (Werner, 48. t. 4). Cherson (Krím), katakomba sír, arany fülbevaló (Werner, 49. t. 2). Keres (Krím), női sírból, arany és ezüst fülbevaló-pár (Werner, 15. t. 4—5). Tiritaki (Kercstől délre), ezüst fülbevaló kincsleletből, mit 227 boszporuszi bronzérem kísér (276—332 Kr. u.), datálása 370 után. Levice-Léva (Csehszlovákia), ezüst fülbevaló, női sírlelet (Werner, 49. t. 3). Marchegg (Alsó-Ausztria), 1. sír, arany fülbevaló-pár (Werner, 12. t. B. 3—4). Laa a. d. Thaya (Alsó-Ausztria), 2. férfisír, arany fülbevalóval (Werner, 10. t. 7).
