A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 2. (1958)

CSALLÁNY Dezső: Hamvasztásos és csontvázas hun temetkezések a Felső-Tisza vidékén

HAMVASZTÁSOS ÉS CSONTVÁZAS HUN TEMETKEZÉSEK A FELSŐ-TISZA VIDÉKÉN Mióta Alföldi András a hunok régészeti emlékanyagának kiválasztásához az első alapvető lépéseket megtette,

1 azóta kisebb-nagyobb leletekkel egyre bővül az a kör, melyet etnikailag is a hunokhoz kell sorolnunk.

2 Természetesen még számos megoldandó probléma maradt fenn, mert a fél évszázados itt tartózkodásukat a Kárpát-medencében csak kis számú régészeti anyag mutathatja, és mint a birodalmuk vezető rétege, összefonódtak más népelemekkel, így elsősorban germánokkal, szarmatákkal, hatása alá kerültek más népi kultúráknak, az úgynevezett magas kultúráknak is, tehát régészeti hagyatékuk képe nem lehet egységes.

3 Egyaránt megtaláljuk náluk a hamvasztásos és csontvázas temetkezéseket, az egyes, a családi és csoportos sírokat, különböző testhelyzetben és irányítás mellett; a lapos sírokat, kurgános temetkezéseket, a kerek lakógödröket és sírokat, a szarmata jellegű hagyatékot, a gót ízlésű fibulákat, a polichromstílusú ékszereket, a gepida kapcsolatokat, a koponyatorzítás szokását, mely divatként terjedt el és élt tovább századokig, kelettől nyugatig.

4 A most előkerült és itt először publikált hun sírleletek igen fontosak a hun temetési rítusok megvilágítása, a hun emlékanyag egyes problémáinak tisztázása, a keleti kapcsolatok újabb vonatkozásai miatt. I. Hejőkeresztúr-Homokbánya (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) A miskolc—mezőcsáti út jobb oldalán levő homokhalomban homokbányát nyitottak. Homokbányászás közben, kb. 30 cm mélységben, 1958 júliusában égett csontokra bukkantak, melyek kis csomóban feküdtek; körülötte 2 edény a közölt leletdarabokkal együtt, 25 cm-re távolabb pedig a bronz kolomp volt. A leletanyag hamvasztásos hun sírlelethez tartozik. Az említett terepen sok a homokhalom. Ugyanott szkítakori urnatemető is volt. A fenti leletdarabokat Kalicz Nándor aspiráns, Budapest, szedte össze.

5 A leletanyag a miskolci múzeumban van. A hamvasztásos sírlelet darabjai a következők: 1. Kerekített karikájú ezüst csat (I. t. 4), mely a külső, a tüskehegy felüli részén vaskosabb és kerek keresztmetszetet mutat. H: 1,8, sz: 1,8 cm. Tüskéje csőrszerűen megnyúlt, h: 2,4 cm. 2. Az előző csatkarikára emlékeztető fülkarika aranyból. (I. t. 2) Elkeskenyedő két vége összehajlik, az ezzel ellentétes oldala vaskos, kerek átmetszetet mutat. H: 1,2, sz: 1,1 cm. 3. Fülkarika ezüstből. (I. t. 3) Az előzővel azonos kivitelű. H: 1,1, sz: 1,2 cm. 6*