A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 2. (1958)

CSALLÁNY Dezső: Hamvasztásos és csontvázas hun temetkezések a Felső-Tisza vidékén

HAMVASZTÁSOS ÉS CSONTVÁZAS HUN TEMETKEZÉSEK 95 ber und Skelettbestattung, sondern auch die als Beispiel angeführten Kurganbestattungen im Komitat Szabolcs und auch den Kreis der Fibelfunde GávaBalsa, dem das gotische Gepräge nicht abzusprechen ist, dem Hunnenreich Attilas zurechnen. D. CSALLÄNY JEGYZETEK 1. Alföldi A.: Archäologische Spuren der Hunnen: Germania, XVI. (1932) 135—138. Alföldi A.: Leletek a hun korszakból és etnikai szétválasztásuk. — Funde aus der Hunnenzeit und ihre ethnische Sonderung: Archaeologia Hungarica, IX. (1932). 2. Fettich N.: A szeged-nagyszéksósi hun fejedelmi sírlelet. — La trouvaille de tömbe princiére hunnique ä Szeged-Nagyszéksós: Arch. Hung. XXXII. (1953). 3. Werner, J.: Beiträge zur Archäologie des Attila-Reiches. München, 1956. Bd. A

—B. 4. Bartucz L.: A kiszombori temető gepida koponyái. — Die Gepiden-Schädel des Gräberfeldes von Kiszombor: Dolgozatok, Xiii. (1936) 178—204. — Bartucz L.: A szekszárdi hunkori sír csontvázának antropológiai vizsgálata. — Anthropologische Untersuchung des hunnenzeitlichen Grabes von Szekszárd: Laureae Aquincenses, I. (1938). — Dissertationes Pannonicae, II. 10. (1938) 8—19. — Nemeskéri J.: An anthropological examination of recent macrocephalic finds: Acta Arch. Hung. 2. (1952) 223. sk. o. — Werner, J.: i. m., 5—18. lap. 5—6. Közlésükért Kalicz Nándornak baráti köszönettel tartozom. 7. Fettich N.: Arch. Hung. XXXII. (1953) 36. (az elföldelést és hamvasztást egyaránt alkalmazták, uralkodó szokás a kurgán emelése). 8. Alföldi A.: Arch. Hung. IX. (1932) 65. IL, XV—XVII. t. — Fettich N.: Arch. Hung. XXXII. (1953) 15. 11., I—XVII. t. — Werner, J.: i. m., 42., 46., 52., 54., 55., 72., 79., 83., 84., 86., 88., 91. 11., 29. t. 1—5. 9. Alföldi A.: i. m., 25. 11., 4. t. 14, 5. t. 7—8, 1. t. 27—31. — Fettich N.: i. m., 33., 34., 62., 63., 65. 11. — Harmattá J.: A hun aranyi j: A Magyar Tud. Akad. II. oszt. közleményei, I. 1. 1951, 123—187. — László Gy.: A hun aranyíj jelentősége: A Magyar Tud. Akad. II. oszt. közleményei. I. 1. 1951. 105—122. — Harmattá, J.: The golden bow of the Huns: Acta Arch. Hung. 1951. 107—151. — László, Gy.: The significante of the Hun golden bow: Acta Arch. Hung. 1951. 91—106. — Werner, J.: i. m., 50., 52., 56., 79. lapok, 50. t. 10, 61. t. 4—5, 62. t. 2, 64. t. 14—16. 10—12. Minajeva, T. M.: Pogrebenie sz szozzseniem bliz gor. Pokrovszka: Ucsenye Zapiski Szarát. Universiteta, VI. Szaratov, 1927. 91—127, 1—6. t. — Rau, P.: Prähistorische Ausgrabungen auf der Steppenseite des deutschen Wolgagebietes im Jahre 1926: Mitteilungen des Zentralmuseums d. Aut. Soz. Räte-Republik der Wolgadeutschen, 2. 1927. (Pokrovszk, 1928) 73., Abb. 68. D. — Werner, J.: i. m., 52.1. 72. t. 8. („Brandgrab.") 13. Fettich N.: i. m., 35—36. 14. Sági K.: Hunkori sír Keszthelyen. Arch. Értesítő, 1955. 185—489., XXIII, t, 2—3. kép (a padmalyos csontvázas sír). A keszthelyi edénytöredék (5. kép) fenékrésze hasonló technikai kivitelre mutat, mint a hejőkeresztúri kézzel formált agyagedény (II. t. 3). 15. Megay G.: Hun—germán sírleletek a Borsod megyei Sz'irmabesenyőről: Arch. Ért. 1952. 132—134. 16. Lakner A.: Arch. Ért. 9. (1889) 263. 17. Csalog J.: Hunkori sír Szekszárdon: Diss. Pannonicae, II. 10. (1938) 143—146. — Bartucz L.: A szekszárdi hunkori sír csontvázának antropológiai vizsgálata: Diss. Pannonicae, II. 10. (1938) 8—19. 18. Dornyay B.: Kisterenyei leletek a hunkorszakból: Dolg. XII. (1936) 90—100. 19. Nemeskéri J.: A gyöngyösapáti hunkori sír torzított koponyájának antropológiai vizsgálata: Arch. Ért. 1944—45. 303—311. — Nemeskéri, J.: An anthropological examination of recent macrocephalic finds: Acta Arch. Hung. 2. (1952) 223—233. 20. Werner, J.: i. m., 97. 11. 21. Uo. 97. 11., 73. t. 9. sz. térkép, 69. t. 1. — Továbbá a koponyatorzításokra nézve ezenkívül lásd Bartucz és Nemeskéri összeállításait a 17. és 19. jegyzet alatt. 22. Párducz M.: A szarmatakor emlékei Magyarországon III., Arch. Hung. XXX. (1950) 79—123. 11.