A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 2. (1958)

KALICZ Nándor: Későbronzkori urnatemető Igrici község határában

64 KALICZ NÁNDOR Wietenberg). Gemeinsamer Wesenzug beider Kulturen ist die Sitte der Brandgräber. Das Einströmen der Egyeker Kultur von Osten lässt sich schwerlich ohne einer Katastrophe, ähnlich der, die das Vordringen der Hügelgräberkultur in die Gebiete der Füzesabony—Gyulavarsánd Kulturen verursachte, vorstellen. Viel naheliegender ist der Gedanke, dass die Egyeker Kultur wegen der Felsőszőcser Gruppe nicht nordwärts in die Theissgegend vordringen konnte. Doch bestand gewiss irgendeine Form' der Verbundenheit zwischen den beiden Kulturen. N. KALICZ JEGYZETEK 1. Lehoczky T.: Arch. Ért. 1903. 365—374. Zoltay L.: Múzeumi és Könyvtári Értesítő I. (1907) 30—36. 2. Zoltay L.: i. m. 33. lap 1—5, 17. kép a füzesabonyi, 32. lap 5—10. kép, 34. lap 18—20. kép, 35. lap 23—24. kép az egyeki kultúra temetőjéből. 3. Childe, V. G.; The Danube in Prehistory. 1929; 418. lap után a kronológiai tábla és 290—291. lap. 4. Tompa F.: 24/25 BRGK 1934—35. 25 Jahre Urgeschichtsforschung in Ungarn. 1937. 86—87, 90—96. 5. Tompa F.: i. m., 84—85, 88. és a 102. lapon a kronológiai táblázat. 6. Miloićić, VI.: Zur Frage der Chronologie der frühen und mittleren Bronzezeit in Ostungarn. Actes de la III

e Session. Zürich, 1950. 256—278. 7. Uo. 271—275. 8. Mozsolics, A.: Die Ausgrabungen in Tószeg im Jahre 1948. Acta Arch. Hung. 2. (1952) 35—68. 9. Uo. 58. lap. 10. Uo. 67. lap. 11. Mozsolics A.: Archäologische Beiträge zur Geschichte der grossen Wanderung. Acta Arch. Hung. 9. (1958) 119—120. 12. Uo. 141—145. lap. 13. Bona L: Chronologie der Hortfunde vom Koszider Typus. Acta Arch. Hung. 9. (1958) 211—243. lap. 14. Uo. 223—228. lap. 15. Mozsolics A.: Archäologische Beiträge... 139—140. lap. 16. Bona I.: i. m., 226—228. 17. Mozsolics A.: Archäologische Beiträge.

.. 122—135. lap. 18. Bona L: i. m, 228—232, 241—242. lap. 19. Legjellemzőbb lelőhelyei: Bodrogkeresztúr, Muhi, Igrici, Berkesz, Demecser, Székely, Nyíregyháza, Egyek, Rákóczifalva, Bagimajor, Kengyel tény ősziget stb. 20. A teljességre való törekvés igénye nélkül, hiszen csak tíz sír leleteit ismerjük Igriciből. Ezért esetleg egy-két edénytípus hiányozhat ezekből a sírokból. 21.» Közöletlen a miskolci Herman Ottó Múzeumban. 22. Sőregi J.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1938—40. 26. lap 11. kép, 27. lap 12. kép 3. 23. Tompa F.: i. m., 31. t. 1. 24. Uo. 31. t. 2—3. 25. Zoltay L.: i. m., 34. lap 19. kép. Chüde, V. G.: i. m., 369. lap 205. kép, és közöletlen a debreceni és nyíregyházi múzeumban. 26. Tompa F.: i. m., 32. t. 1—2. 27. Mindkét lelőhelyről közöletlen leletek a nyíregyházi Jósa András Múzeumban. 28. Foltiny L: A halomsíros és lausitzi kultúra nyomai Szeged környékén. Régészeti Füzetek 4. (1957) II. t. 10, IV. t. 11. 29. Hampel J.: A bronzkor emlékei Magyarhonban. CCXXIV. t. 30. Uo. CXCI. t. 1. 31. Willvonseder, K.: Die mittlere Bronzezeit in Österreich. 43, t. 5, 11. Urnák függőleges bordadísszel.