A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 2. (1958)
KALICZ Nándor: Későbronzkori urnatemető Igrici község határában
KÉSÖBRONZKORI TEMETŐ IGRICIBEN 59 hitelt érdemlően. Ezért az egyeki kultúra hamvasztási szokásának eredetét egyelőre nem tudjuk megmagyarázni. A hamvasztással együtt fellépő különbség a halomsíros és egyeki kultúra között — amint erre már utaltunk — a fémmellékletek elszegényedése a sírokban. A harmadik különbség a temetők méretében észlelhető. Az egyeki kultúra temetői nagy kitérjedésűek (több száz sírral), a halomsíros kultúra temetői ehhez viszonyítva, aránytalanul kisebbek. Ez természetesen az átfejlődésig tartó szakasz rövid tartamával is magyarázható lenne, de a halomsíros kultúra társadalmi összetételével is, mert máshol sincs tudomásunk nagy halomsíros temetőkről. Ennek alapján megállapíthatjuk, hogy a halomsíros kultúra is változáson ment keresztül az ország keleti részén, s a vele legszorosabb összefüggésben álló egyeki kultúra közösségi élete más körülmények és más formák között folytatódott. Nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy a pilinyi kultúrával is fennáll az egyeki kultúra rokonsága. Ezt több lelőhely anyaga is igazolja (Hajdúbagos, Bodrogkeresztúr). Hogy miért vannak egyes helyeken erősebb rokon vonások, másutt pedig alig látunk ilyet az egyeki kultúra területén, azt a rendelkezésünkre álló kevés ismert anyag alapján ma még aligha tudjuk eldönteni. Az igrici temető egyik igen fontos lelete a 3. sírban talált jellegzetes díszítésű, felsőszőcsi típusú bögre. (II. t. 2) A felsőszőcsi típusú leleteknek eddig még nem történt meg az összefoglalása. A névadó lelőhelyen, Észak-Erdélyben találtak ilyen jellegű leleteket először, urnasírokban. Kárpát-Ukrajna területén, Munkács környékén is több helyen előkerültek urnasírjai és szórványos leletei. A díszítésben jellegzetes az edények mélyen vésett spirális díszítése, amit gyakran mészbetéttel hangsúlyoznak. Az edénytípusok között díszes urnákat és kettős csonkakúp alakú, alacsony nyakú, magas fülű, díszített bögréket kell megemlítenünk. 103 A felsőszőcsi típusú leletek kronológiai helyzete eddig igen tisztázatlan volt. Béna a spirálbütykös edényekéi párhuzamosítja, de arra is utal, hogy a későbronzkorban még tovább készítik a felsőszőcsi típusú edényeket. 104 Mozsolics a Gyulaháza—Karász között talált, bronzokkal kísért sírleletet a B IV időszakába helyezi, ahol felsőszőcsi típusú edénytöredékek is előkerültek. 105 (A cserepek összefüggése a bronzokkal bizonytalan.) A felsőszőcsi típusú leletekkel kapcsolatban határozott állást nem foglal. Az igrici 3. sírban talált bögre kétségtelenné teszi, hogy a legjellegzetesebb felsőszőcsi típusú leletek az egyeki kultúrával egykorúak. Lehet, hogy már a középbronzkor (Bóna), illetve a B III (Mozsolics) vége előtt elkezdődik a felsőszőcsi típusú leletek korszaka, azonban mégsem párhuzamosítjuk a füzesabonyi kultúra időszakával. Virágkora az egyeki kultúra ideje, 106 de megéli még a későbronzkor végét is. 107 Kialakulásában a wietenbergi és a gyulavarsándi—ottományi típusok meglehetősen nagy szerepet játszottak. Nyugati települési határát Szabolcs megye középső részén húzódó É—D irányú függőleges vonal mentén 108 húzhatjuk meg. Az egyeki és felsőszőcsi típusú leletek erősen különböznek egymástól. A felsőszőcsi az egyekinél sokkal inkább helyi előzményekre épül. Közös vonásuk a hamvasztásos, urnás temetkezések mindkét csoportnál megfigyelhető uralma.
