A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 2. (1958)
BÖKÖNYI Sándor: A Tiszalúc-dankadombi bronzkori telep gerinces faunája
A TISZALÜC-DANKADOMBI BRONZKORI TELEP GERINCES FAUNÁJA 27 annyit jegyzünk meg csupán, hogy Magyarország területe az őstulok legnagyobb gyakoriságának színhelye volt, hiszen soha, semmilyen időben nem volt — eddigi tudomásunk szerint — olyan terület hazánkon kívül, ahol a telephelyeken az őstulok lett volna a leggyakoribb az elejtett vadállatok között. A Tiszalúc-Dankadombon előkerült őstulokcsont méretei alapján az ott elejtett állatok a faj közepes nagyságú egyedei lehettek. Egy humerus distalis epiphysisének szélessége 101 mm, ugyanakkor a Hescheler és Rüeger által Egolzwil 2 és Seematte-Gelfingen svájci neolithikus telepekről meghatározott őstulkok megfelelő mérete 95—106 mm, 75 Boessneck pedig Regensburg-Pürkelgutból (neolith) 96—112 mm közti distalis epiphysisszélességgel bíró őstulokhumerusokat írt le. 78 Egy tiszalúci metacarpus proximalis epiphysisének szélessége 75. Hescheler—Rügernél e méret 80—85 mm, 77 Boessnecknél 73—84 mm. 78 Egy astragalus hossza 83, szélessége 56, mélysége 48 mm. Egolzwil 2-ben az őstulokból származó astragalusok hossza 76—87, 79 Regensburg-Pürkelgutban 78,5 és 89, Regensburg-Karthauserstrassen 83,5, 80 a tószegi telepről előkerült három astragalus hosszmérete pedig 87, 93, 93 mm. 81 Egy calcaneus hossza 177, szélessége 60, mélysége 68 mm. Egolzwil 2 őstulkainak calcaneusainál a hosszméret 171—187, 82 Seematte-Gelfingennél pedig 158—187 mm. 83 Eb — Canis familiáris L. Az eb a telep legritkább háziállata. Az ebcsontok többnyire kistermetű állatokból valók, de előfordulnak középnagytestű állatok maradványai is. Hazai bronzkori lelőhelyeink közül Tószegről Reményi írt le egy kistestű (Canis familiáris palustris) és egy középnagytestű (Canis familiáris matris optimae) ebet. 84 Ló — Equus caballus L. A háziló, 4,30 százalékos előfordulásával, szintén a telep ritkább háziállatai közé tartozik. A háziló hazánkban — mint általában egész Közép-Európában — először a bronzkorban lép fel tömegesebben. 85 így például Tószegen mindjárt a telep legalsó rétegeiben (a bronzkor legeleje) igen gyakori; utána azonban arányszáma csökken. 86 Ez a csökkenés általában minden hazai bronzkori telepünkön megfigyelhető. 87 Okául valószínűleg az egyre inkább nedvessé váló klíma és az ennek következtében fellépő elmocsarasodás hozható fel, amely például a tószegi bronzkori lovak külső alakjának, így csontozatának megváltozásához is vezetett. 88 A tiszalúci telep lovai a tószegi könnyebb lótípusnak felelnek meg. Méretek: Radius Distalis Distalis epiphysis epiphysis szélessége mélysége I/vegyes I/vegyes 75 74 44 44