A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 2. (1958)

KOMÁROMI József: Jelentés a Miskolci Nemzeti Színháznál végzett leletmentésről

JELENTÉS A MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZNÁL VÉGZETT LELETMENTÉSRŐL 161 Az említett levéltári adat a telekkiigazítás méreteit is megadja, mely szerint az új színház telke „a régi színház fala mentiben még 10 öllel, az Almássyféle szegelettül kezdve (pedig) a kőfalkerítés hosszamentiben még 8 öllel nagyobbíttassék..." A két teleknek ezt a változását pontosan feltűnteti két várostérképünk, amelyet ebből a szempontból eddig nem vizsgáltak meg. Az első 1817-es várostérképnek a 2715-, 2716- és 2718-as telkeit kell ebből a szempontból összehasonlítani a második 1851—1860-as helyrajzi térkép 4955-, 4956- és 4957-es telkeinek a rajzával, a kérdéses telekkiigazítás ebből világosan és meggyőzően kitűnik és egyben megállapítja „a régi színház fala mentinek" a vonalát, amelyhez a bizonyítékot eddig nem találtuk. Ha pedig a mai Nevelők Háza méretét az első miskolci színház ismert méreteivel összehasonlítjuk, kitűnik, hogy a mai külső főfalak méretazonosságot mutatnak az első miskolci színház szélességével (7 és fél öl) és nagyjából a hoszszúságával is (16 és fél öl). A mai Nevelők Házának főfalaiban benne van a megelőző Ezredesi Lak és ezt megelőzően az első színház főfala, sőt egyes része: a mai lépcsőház, valamint az emeleti nagyteremnek Ny-i oszlopsoros belső oldala az első színház homlokzati maradványának tekinthető. Ha ezt az épülettörténeti adatot és maradványt szem előtt tartjuk, teljesen megdől az a közismert első színházábrázolás, amelyet — Keresztessy Sándor önkényes és eszmei rekonstrukciója nyomán — ismerünk.

5 összegezésül: a Miskolci Nemzeti Színház újjáépítése alkalmával végzett régészeti és várostörténeti kutatás további adatot nyújtott egyrészt a város késő LaTéne- és császárkori telepének újabb pontjára (a B-helyiség), — a kora Árpádkori halmaztelepnék az ősi szekérút (a mai főutca) északi oldalán való létezésére (B-helyiség bekarcolt egyenes- és hullámvonalas töredékei), — s ugyancsak ezen a helyen az egymásra épített lakóházak kontinuitására. Adatot nyújtott az A-helyiségben talált XIII—

XV. századi lakóházra, ezenkívül pedig felfedte a XVIII. századi katonai magazinális épület egyes alapfalrészeit és napvilágra hozta az épület északi részéhez utóbb épített Kapitányi Lak XVIII. századi alapfalait. Lényeges eredmény ezeken kívül az ország első magyar nyelvű kőszínháza topográfiai helyének megállapítása és a hozzáépített egykorú „légfűtés" technikai megoldásának tisztázása.

6 KOMÁROMY JÓZSEF