A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 2. (1958)
MARJALAKI KISS Lajos: Miskolc régi mellékutcái
MISKOLC RÉGI MELLÉKUTCAI 137 utcaszakaszt. 1550 után is Fábián utca maradt az útvonalnak Pecén túli része, ahol jóidéig gyümölcsös kertek, majd gazdasági udvarok sorakoztak. A régi Fábián utcának ezt a szakaszát most Dózsa utcának nevezték el. 1702-ben még csak a Dózsa (előzőleg Werbőczy) utca 1—15. és a Fazekas utcáig terjedő udvarai voltak háztelkek. A sokat emlegetett Fábián kapu a XVII. században a Pece északi oldalán, a Dózsa utca kezdeténél zárta el a belvárost a külterülettől. A Mészár utca = Tanácsház téren jelesebb telkek voltak: Tanácsház tér 8. sz. Városháza a XVI. századtól a II., 1682-től a III. kapu is. A nyugat felőli IV2 fundusos telket 1682-ben Zsarnainé Mezőlaki Máriától vette meg a tanács a telekkel járó földdel együtt. Tanácsháztér 1. sz. Megyeháza. Helyén jobbágytelkek voltak. Ezek megszerzése után csak 1720 körül lett hajléka Borsod vármegyének. Kelet felől 1760-ban hozzávették a Balogh-család fundusát, így bővült ki a vármegyeháza két magyar holdas udvara. Tanácsház tér 3. sz. Itt volt a város mészárszéke és korcsmája 1550 után. Ebben az udvarban működött 1812 után Szigethy Mihály első miskolci könyvnyomdája. Tanácsház tér 13. Itt épült 1793 előtt a volt Dőry-féle telken a ma is díszes Almásy-kastély. Helyén 1768-ban a Dőryektől elkobzott puszta telek dísztelenkedett. A Fábián—Werbőczy—Dózsa utcán 1702-ben a Dőry, Tilai stb. főutcái lakosok gazdasági udvarait találták, de már akkor is akadt néhány gazdájától lakott telek. A Fábián utca későbbi nyúlványai 1702-ben még a külhatárhoz tartoztak, s a most Fábián utcának nevezett település már XVIII. századi terjeszkedés. Kossuth utca = Német vagy Czikó utca Mátyás király idejében, 1470—1490 között települt be, jórészt iparosokkal. Ez a magyarázata, hogy az itteni jobbágytelkek rövidebbek, s csupán % részére rúgnak a többi középkori eredetű kötelbeli fundusoknak. Régente Czikó utcának hívták az ott lakó Czikó-család után. Csak a XIX. század végétől nevezik Kossuth utcának. A XVIII. század első felében az iparosok mellett hivatalbéliek laktak, de a XIX. század elejére görög kereskedők birtokába jutott az utca 17 háztelke közül 13! 1702-ben ennek az utcának a kötelbeli lakosai nem ismeretesek, mert 8 kötél bejegyzése azóta eltűnt a Kötél könyvből. De 1723-ból és több azutáni jegyzékből ismeretesek az utca régi háztulajdonosai. A nemesi kúriák 1690 és 1694-i összeírásában szerepel Busa Mihály nemesi portája, melyen ma a Kossuth utca 5. és 7. számú háza áll. A 17. szám alatti ref. parochiát és a templom telkét Szepessy Ferenc ajándékozta 1783-ban templomépítés céljára. Régies hangulatot árasztanak ezen az utcán a barokk kapuboltozatok, amelyek a lakóházak nagy részével együtt több mint másfélszáz évesek. Ismertebb régi családok házai a XVIII. században: Kossuth utca 11—13, Barkassy-család, Kossuth utca 5. Busa-család után 1734-től Trangus Illés doktor, Kossuth utca 7—9. Gábriel-család, Kossuth utca 15 A Poroszlai-család után Hosszúfalusy-család.
