A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 2. (1958)

MARJALAKI KISS Lajos: Miskolc régi mellékutcái

134 MARJALAKI KISS LAJOS Egyetlen utca sem hiányzik ma a régiek közül, de eltűnt sok utcanév, mert közben új nevet kapott a régi helyett! íme, egy példa. A Kossuth utca még a XV. század végén keletkezett, s most is megvan minden eredeti portája vagy fundusa, sőt az utca vonala szinte méternyi pontossággal ugyanolyan széles és hosszú, mint Mátyás király idejében volt. Az utca megvan, de eltűnt a használatból két régebbi neve: ti. először Német, majd később Czikó utcának hívták, míg a XIX. század második felében el nem nevezték Kossuth utcának. Ugyanígy változott meg a Déryné — Deák Ferenc — Színház — Boldog Asszony — Szabary utca elnevezés. Hasonlóan eltűnt, helyesebben megváltozott utcanevek még: Piac mellett való utca — Rozmaring — Patak utca. Alsó Papszer — Rákóczi utca, Vargaszög, Vízköz — a Hunyadi utca déli oldalán. Csak kisebb házcsoportok, vagy utcaszakaszok megjelölései: Nagy Sebestyén, Kis Kassa. Tibót szer. A Malom sor, a Szinva déli oldalán levő 5—6 kis telek a mai Rudas L. utca egy része. A Rákóczi-kori utcák mind megvannak, de az akkori elnevezésekből alig maradt meg egy pár morzsa. A Meggyesalja név több mint három évszázadon keresztül jelölte a mai Petőfi utcát, melyet nemrégiben Urak utcájának is hívtak, a Medgyesalja utca a mai Bacsó Béla utca több évszázados neve volt. A XIX. század második felében különösen divatba jött az utcanevek átkeresztelése. A háromszáz éves Szirma utca nevet átváltoztatták Arany János nevére, az Újvárosban levő Kádas utcát Palóczy, a Klastrom utcát Batthyány, az Újváros keleti folytatását Horváth Lajos utcának, ennek keleti nyúlványát Szentpály, legutóbb Beloiannisz utcának nevezték el. Érdekes a Fábián utcanév elcsuszamlása. Ez Miskolc legrégibb utcaneve. 1376-ban a városi tanács kiadványában említi meg a Fábián utcát (Piatea Fabiani). Igenám, de akkor ez az elnevezés még a mai Tanácsház térre vonatkozott. Mikor később, a mostani Tanácsház tér 3. számú ház telkén mészárszéket állított fel a tanács 1550-ben, lassanként Mészár utcának kezdték hívni a lakosok. De a Pecén túli nyúlványa tovább is viselte a régi nevet, kb. 1800 tájáig. Ezután azonban az ott épült városi major kezdte kiszorítani a Fábián nevet, ellenben továbbra is megmaradt az egykori Fábián utcából egymásután kifejlődő Fazekas, Sánc és a máig megmaradt Fábián utca jelölésére. A Fábián utca nevet felváltó Mészár utca név szintén átváltozott azóta Városház térre, ebből egy évtizeddel ezelőtt alakult ki a Tanácsház tér megjelölés. (Közben több éven át Horthy, hat héten át Szálasi tér volt a hivatalos elnevezés.) A Hunyad utca név nem változott meg, de egy század óta „i" betűvel megtoldották, ma Hunyadi utcának írják. A Peceszer neve is, telepe is eltűnt. Ott húzódott a Pece zugában, a mai Hősök tere és a posta—Nemzeti Bank táján. Az utcanevek megváltozása régente nem tervszerű hatósági beavatkozás következménye volt. Hiszen valamennyi nevet a nép alkotta és idővel szintén maga a nép cserélte fel egy újabbal. Minden névcsere egy-egy természetszerű fejlődési fokozatot örökít meg. A Fábián utcából lett Mészár utca az ottan 1550-ben felállított városi húskimérő mészárszék után lassanként lett közhasználatú. Majd 1800 táján az ottan fekvő városháza lévén az utca legforgalmasabb épülete, így ragadt rá a Városház tér név. A hatósági beavatkozás kora a XIX. század közepe után érkezett el. Azóta divat lett a névcsere, olykor megokoltan, néha azonban fölöslegesen, amit mutat