A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 2. (1958)
BANNER János: A magyar őskőkorkutatás történetéhez
10 BANNER JÁNOS Ez alkalommal az ott talált hét levelet kívánom bemutatni. 1903. március 4 és 1905. október 22 közti időben keltek és valamennyi Hampel Józsefnek szól, aki 1893-ban, mint az Archaeologiai Értesítő szerkesztője, közölte Herman Ottó terjedelmes beszámolóját: „A miskolczi palaeolith lelet" címen. 28 Hampel hűvös tárgyilagossággal közölte azokat a vita-cikkeket is, amelyeket Halaváts Gyula és Herman Ottó 29 nagy szenvedéllyel írtak, sőt x jelzésű cikkében megemlékezett Halaváts Gyulának a Földtani Közlönyben és Török Aurélnak az Ethnologische Mittheilungen aus Ungarn-ban megjelent. Herman Ottó közlését helytelenítő és a diluviális datálást tagadó közléseiről is. 30 Tudtunkkal Hampel a kérdéssel — az idegen közléseken túlmenően — nem is foglalkozott, ami annál meglepőbb, mert általánosságban már 1878-ban, Gyulán tartott előadásában nem zárkózott el attól a lehetőségtől, hogy hazánkban is elképzelhető az őskőkor emlékeinek és így emberének előfordulása. Azért meglepő, hogy tíz esztendővel e közismert jelzésű cikk után, melyben -— ha burkoltan is — benne volt Hampel óvatos állásfoglalása — Herman Ottó levelet írt Hampel Józsefnek. A levelezés megindulásának, mint ez részint az első levélből, részint az Archaeologiai Értesítőből megállapítható, az volt az oka, hogy Herman Ottónak: „Az ősszám és ősbetű viszonya irodalmunkban" 31 címen nagyobb tanulmánya jelent meg, amely kétségtelenül kapcsolatban volt a magyar ősfoglalkozások kutatásával. Ez, a mindkét tudóst érdeklő közlemény hozta ez alkalommal össze őket, még akkor is, ha már a második levél nem is mentes a szemrehányásoktól, ami egyébként nem éppen szokatlan a levélíró más írásaiban, még kevésbé kritikáiban sem. De lássuk a leveleket: I. Budapest, 1903. márcz. 4. Méltóságos Uram! Szendrey János titkár úr kitanított arra, hogy az Orsz. Régészeti és Embertani társulatban tartott előadások közreadása ügyében kizárólag a szerkesztő, t. i. Méltóságod a döntő. Mély tisztelettel kérdem: esetleg mikor adhatnám be közgyűlési előadásom szövegét és rajzait. Mindig tisztelő híve Herman Ottó. II. Budapest, 1903. szept. 18. Méltóságos Uram! Amidőn az Arch. Ért.-füzetet 32 tisztelettel megköszönöm, legyen szabad teljes felvilágosítás okából megjegyezni, hogy én annak idején bátor voltam revisiot kérni, amelyet Kassán kelt becses levelében megígérni méltóztatott, de melyet nem kaptam meg.
