A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 1. (1957)

MARJALAKI KISS Lajos: A miskolci főutca topográfiája

120 MARJALAKI KISS LAJOS Mai házszámok 1768-ban Tulajdonos (lakó) neve Kun-család, ötvös-féle telek Uradalmi lett, Forrai-féle Quartély Ház, Forrai-féle, ma színház Déryné utca 1—3. és 2—12. Vizsolyi-telek, P, felé több ház épült rajta Haller-féle, később gróf Berényi—Orczy Molnár Zsigmond Dőry Lénárt fundusa, puszta Uradalom kocsmája (volt Kúra kocsma, később »3 Rózsa« fogadó) Bodgál István Abádi Mihály, Szudi György Kis András, Gyöngyösi László stb. Jós János, Kopácsi stb. Molnár Pál Pap Mihály, Debreczeni Mihály Velezdi János, Tékes János Muraközy Zs., Berecz (Dőry—Boldizsár-féle} Debreczeni György és 3 testvére (Aszalay-féle) 12 lakás a telken Sütő Péter, Csontó Márton stb. Sárkány István, Nagy József (majd Czakóé) Szalontai Nagy Andrásné és Pál, Makay M. Tallián Pál (előbb Benkovics, majd Dudinszky) 4 Bató-testvér, Hartman és Nagy György Kubinyi György — Pece folyása — Kúriák és szabad telkek Miskolcon 1690-ben. Miskolc város jobbágyi kötelékkel volt hozzáfűzve a diósgyőri váruradalomhoz 1364-től kezdődőleg egészen 1848-ig, a jobbágyság megszüntetésiéig. A város határa teljes egészében jobbágyi föld volt ugyan, de mégis aikadt a város belterületén több olyan házteleik, helyi szóhasználattal „fundus", amelyik ki volt emelve a jobbágyi közösségből már igen korai időikben, máig a 15. század végétől kezdve. Az első ilyen kiemelt, vagyis nemesített telek talán a tapolcai apátságé lett 1504-iben,

7 amikor Anna királyné, Diósgyőr ura, egyúttal a tapolcai kolostor kegyura. a bencés ikolostor által elébb megszerzett jobbágytelket privilégiialis levéllel kiemelte a többi telkek sorából, örökre felmentve Miskolcon, a Piacon lévő háztelküket a földesúri kilenced fizetésétől és a robot teljesítésétől. 1521-ben pedig Kormossy Tamás diósgyőri alvárnagy részesült hasonló (királyi adományban, amikor is a tapolcai apátság keleti házszomszédja lett, hasonlóképpen nemesített kúriájával.

8 1563-ban már 21 nemesi telek volt található Miskolc mezővárosban, amint ez kitűnik a Szendrei: Miskolc város története III. 232. l.-ján közölt oklevélből. Ezen nemesi portáik egyrészén kúriák, vagy kőházak épültek a XVI—

XVII. századokban. 21. 26. 23. 27. 28. 29. 25. 30. 27. 31. 29. 32. 31—33. 33—34 33. 35. 36. 37. 38. 35—41. 39. 43—47. 40. 49—55. 41. 57—59. 42. 61—65. 43. 67—83. 44. 85—87. 45. 89. 46. 91—101. 47. 103—105. 48. 107. 49. 50. 7. Tapolcai apátság háza. Első okleveles említése 1504. május 13. (Lásd Szendrei: Miskolc város története, III. kötet, Oklevéltál 142.) Anna királyné: »Item domum Sancti Benedicti in theatro i . . terras arabiles octo jugera habentem« ... a bencéseknek Miskolcon, a Piacon levő házát és a külhatárban hozzátartozó nyele hóid szántóföldjét, minden adófizetéstől és a diósgyőri várhoz való szolgáltatásoktól fölmenti. Ez a nemesített ház 1702-ben a 19. kötélbe tartozott. 8. Kormossy Tamás nemesi kiváltságot nyert kúriája a tapolcai apátság háztelkének keleti szomszédja volt. Az 1521. dec. 4-én kelt oklevél szövegét közölte Szendrei: III. kötet, 171—172. 1.)