A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 1. (1957)

KALICZ Nándor: A Herman Ottó Múzeum ásatásai és leletei 1957-ben

A Herman OTTÓ MÚZEUM ÁSATÁSAI ÉS LELETEI 1957-BEN ]67 Edelény Bíró Zoltán, edelényi művészeti előadó jelentette, hogy az új lakótelep építkezésénél edényeket és régi pénzeiket találtak. Az ő 'közreműködésével bekerült egy kis edény a múzeumba, melyet egykori tulajdonosa pénzzel megtöltve rejtett el. Az eddig összegyűjtött pénzek között van I. Ferdinánd ezüst érmein kívül Zápolya Jánosnak egy arany érme is. Az elrejtett leletek valószínűleg az első északmagyarországi török hadjárattal állnak kapcsolatban. Igrici Istók Miklós ref. lelkész két darab kis edényt ajándékozott a múzeumnak, melyeket évekkel ezelőtt Pásztor Károly szőlőjében találtak. A leletek kora a bronzkor középső szakasza. Mezőkeresztes Cs. Szabó Pál tanár jelentette, hogy az igrici határ közelében, kavicsbányászás közben edényeket találtak, sőt bronztárgyakat is. A helyszíni szemle során megállapíthattuk, hogy a kavicsbányászással későbronzkori urnatemetőt pusztítanak (kb. i. e. 1200). Az előkerült és összegyűjtött művészi díszítésű edények a bronzkori edényművesség magas fokát bizonyítják. A jelentős eredménnyel kecsegtető ásatást 1958 elején tudjuk megindítani. Mezőkeresztes-Csincsetanya Az előbb említett helyszíni szemle során Vándor Béla tanár átadott egy kis edénykét, melyet a Kőkút-laposi homokbányában találtak. Az edény a rézkor végéről (kb. i. e. 2000) származik, s az ún. péceli (badeni) műveltség leletei közül való. A kutatás itt is 1958 elején indul meg. Onga Bárczay Sándorné három darab bronzkori edényt ajándékozott a múzeumnak. Ezek az újfalu területén kerültek elő és a bronzkor középső szakaszára jellemző ún. füzesabonyi műveltség anyagát képviselik. (Kb. i. e. 1500—1200.) Sajószentpéter Az edelényi és a borsodsziráki műút találkozásánál homokbányát nyitottak. Ennek során az i. u. 700-as évekből származó későavarkori temetőt találtak. Mire a múzeum tudomást szerzett a lelőhelyről, addig mintegy 100 sírt elpusztítottak. Az ásatások során már csak 12 sírt tudtunk feltárni. A sírokban férfi és női temetkezések voltak. A férfiakat lovaikkal együtt temették el, melléjük téve fegyverüket, eszközeiket, edényeket és lószerszámokat. A férfiak ékessége volt a finomművű, áttört bronzból készült övveret. A nők mellé is tettek edényeket és ékszereket. Ezüst és bronz fülbevalók, továbbá fúvott üveggyöngyökből fűzött nyakékek díszítették az egykori avar nőket. A női foglalkozás jeleként orsókarikát és csontból esztergályozott tűtartót találtunk mellettük. Egyik női sírba, cserépedényen kívül, gazdag vas-alású favedret is betettek. A temető szélén pedig rábukkantunk a legkülönösebb temetkezésre. Egy nő csontváza volt, de nem rendes állapotban, hanem feldarabolva. Valószínűleg babonás képzetből boszorkánynak tartotték és azért temették el ilyen barbár módon. Sárospatak A Bodrog bal partján a Baksahomok is homokbánya. A homokbányászás során még a múlt évben honfoglaláskori sírokat találtak. Mire a múzeum értesült a leletekről, néhány sírt itt is elpusztítottak. A múlt évben megkezdett feltárást ez év októberében fejeztük be. Az őszi ásatások során négy férfi sírja került elő. Az 1000 éves sírok egy sorban feküdtek. Minden sírban megtaláltuk a halott harcos lovának koponyáját és lábcsontjait. A lószerszámokon kívül főleg fegyverek feküdtek a csontvázak