A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 1. (1957)

LAJOS Árpád: Egy népdaltípus a mezőkövesdi matyóknál

148 LAJOS ÁRPÁD dül különösen a Hajdúságban, már közelebbi rokonságot sejttet. Élt az Alföldön is a 7 (5) b3 kádeneiájú, kétütemű nyolcas, la-pentaton hangsorú, kvintváltó dallam, mint a mezőkövesdinek egész közeli rokona, de a kvintváltás idők folyamán megszakadt, helyesebben: megkopott. Borsodban már több alkalmam nyílt a dallamrokonság kutatására. Találtam is olyan nyomokat, melyek egészen világosan a Mezőkövesden talált dallamokhoz vezettek, éspedig olyan ereszkedő szerkezetű dalokban, melyek kezdő hangsorai eltérnek a mezőkövesdiektől, tehát az alföldi dalokkal ellentétben, dallamtestüknek nem az első, hanem második fele egyezik. (Mint lejjebb tapasztalni fogjuk, az Alföldtől eltér Mezőcsát, mely alföldi fekvése ellenére észak felé igazodik).* Két kevert dallamtípust emelek ki. Az első Eszak-Hevesben, Észak-Borsodban, Dél-Gömörben rendkívül elterjedt Vidrőcki-dallam. Egy szép példánya megvan Kodály Zoltán gyűjtéséből »A magyar népzene« példatárában (118. sz.) Észak-Borsodban igen sok szöveggel gyűjtöttem változatait. Közlök kettőt, melyben a mezőkövesdi típus harmadik és negyedik, s kettőt olyat, melyben csak harmadik sora csendül meg. Rubato. Holló Vaskó Ágoston 60 é. Domaháza. 1953. Tempó giusto. Ispán Gór Zsuzsa 32 é. Tardona, 1950.. Parlando, rubato. Holló József 80 é. Kissikátor, 1952. Tempó giusto. Nagy Jolán 53 év. Szuhafő, 1956. Mit vallanak ezek a barkó-dalok? Azt, hogy a Mezőkövesden talált dallamtípus Észák-Borsod)ban sem volt elszigetelt jelenség. Ismerték itt, csak az. eredeti kvintváltó dallamtest két első sora helyett a barkók dallamízlésének megfelelő dallamsorokat dalolgattak, s néha a negyedik sort is kicserélték. A felső so-fi-re-mi dallamfrázis más északi dalokban is megcsendül (vö. 101 magyar népdal »Bagolymadár nem száll minden ágra« kezdetű barkó példány ... a vén Mátra erdeje az én lakásom szövegű harmadik dallamsor négy utolsó hangjával). A Vidrócki-dallamtípus második sorának dallamfrázisa is fel-lecsendül más palóc és barkó dalokban. Ez a felső la-la-la-so-fi-la-re-re hangsor két hangfekvésben is megtalálható »A magyar népzene^ példatár 170. sz. nógrádi példájában, de azonos hangfekvésben megvan a példatár 84. sz. barkó dallamának első sorában. * A mezőcsáti »Hortobágynak van egy vize« kezdetű nóta (1. 249. oldal) a mezőkövesdi dallamtípusnak nem első felét, hanem harmadik sorát őrzi.