A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 1. (1957)

LAJOS Árpád: Egy népdaltípus a mezőkövesdi matyóknál

EGY NÉPDALTIPUS A MEZŐKÖVESDI MATYÓKNÁL Borsod területén folytatott népzenei gyűjtőutamon többek közt Mezőkövesden egy kétütemű nyolcas, la-pentaton hangsorú, kvintváltó szerkezetű dallamtípust ismertem meg két idős adatközlőtől, alig eltérő változatokban. A fiatalság már nem dalolja. A két változat így szól: Parlando, rubato. Molnár István 69 é. Mezőkövesd, 1956. J IqyunK arra, |aki búsu\ Kinek könnye főidre csurdui földre rsunw patakot mos. Kibe babám gyócsinrjet rrios Parlando, rubato. Gáspár Mihály 65 é. Mezőkövesd, 1957. Első adatközlőm, Molnár István, nótáját ezzel a szöveggel is dalolta: Parlagon terül a juhom, csakúgy cseng-bong a kolompom, Van is olyan kilenc kutyám, bömbölve jár a nyáj után ... Ez és a második változat szövege, mely voltaképpen a pásztoremberek szokásos paraszttréfáló dala, amellett szól, hogy a dalt a jószágtartók is ismerték, sőt, ha számításba vesszük, hogy a dallamok régisége összefügg a társadalmi formák alakulásával, azt kell mondani, hogy ez a nóta eredetileg pásztordal. Mi az eredete a fenti két példának? Elszigetelt, sajátosan csak matyó dallamról van-e szó? Vagy megvan-e ez a dallam egyebütt is? Ezekre a kérdésekre próbálok válaszolni. Először is három példát emelek 'ki ,.A magyar népzene" példatárból, egy nyitrai, egy nógrádi és egy beregi dalt, melyekben legalább is a sorvégzodések: 7, (5), b3 és a kvintváltások egyeznek a matyóéval. Poco parlando. Farkasd, Nyitra megye, Kodály Zoltán gyűjt. 1905.