A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 1. (1957)

BANNER János: Adatok a régi Borsod megyei régészeti kutatások történetéhez

10 BANNER JÁNOS Mégis legyen szabad még azt a kéziratos munkát is megemlíteni, melyet Gábo­riné Csánik Veronika: »A magyar őskőkor kutatás története^ címen szakdolgozatként írt, 'mindenre kiterjedő jó képet adva a magyar régészeik munkájáról. Szorosan hozzá tartozik: ez a -munka a Borsod megyei tudománytörténethez is. Az 1899-ben alapított Borsod-miskolci múzeum már 1902-ben kiadta első kata­lógusát. 43 Ebiben a régiségtár anyagát, a szokott formák között Lossonczy István ismer­tette. 44 De kutatott is a megyében. Ismertette a 'bronzkori leleteket 45 is a vattai, ún. testhalmi őstelep anyagát. 46 Ezekkel bővítette a megye őskoráról való isone­reteinlket. Fáradhatatlanul dolgozott a múzeum érdekében Gálffy Ignác. Legnagyobb érdeme, hogy éveken át harcolt a múzeum fennmaradásáért, amiért ez idő tájon nem éppen csak Miskolcon kellett szívós, kitartó küzdelmet folytatni. Lankadatlan energiával állandóan felszínen tartotta az őskori lelőhelyek kutatását. Ezeknek egy részéről képet rajzol azokban a jelentésekben, amelyek a régészeti osztály évi munkájáról \ számolnak be. 47 Néhány (kisebb dolgozata az ősikor iránti meleg érdeklődéséről tanúskodik. 43 Szendrei után újra megírta Miskolc őskorát, 49 felhasználva az újabb kutatók ered­ményeit is. Végh Kálmán Mátyás egyik dolgozatában a halmok elhelyezkedésének kérdésé­vel, 5 ° .másik kettőben a tiszakeszi sír-lelettel 5x foglalkozott. Egyik kis község igénytelen monográfiájában is helyet adott az őskori helyi vonatkozások ismertetésének. 52 Belekapcsolódott a megye őskorának kutatásába Balázs Béla is, aki a tibold­daróci bronzkori telepet több évben is kutatta. 53 De ásatott Erdélyiben is. 54 Gálffy Ignác m:unikatársa.i majd a múzeum igazgatásában utódja, a numizmatikus Leszih Andor is több értékes dolgozatával gyarapította a megye őstörténetére vonat­kozó ismereteinket. Ismerjük jól egyik jelentését, 55 múzeumrendezési elgondolásait, 56 éppem úgy,, mint a húszas évek végén kiadásra megérett vezetőjét. 57 Csoportosította a múzeum Zemplén megyei anyagát. 58 Megírta Miskolc ősikorát, 59 s külön foglalkozott a város régiségeivel. 60 Közölte a borsodi telep bükki kultúrába tartozó gazdag; leletanyagát, 61 a szirmabesenyői, tiszakeszi, péceli kultúrába tartozó, a borsodderekegylházi bronz­kori, a -muhi szikitalkori merítő edényt, 62 a barcikai kor a vaskori leletet 63 és össze­foglalóan mutatta be a megye szkitakori leleteit. 64 Az 19515-ben megindult folyóirat­ban visszapillantást vetett a múzeum félszázados múltjára. 65 Hillebrand Jenő ásatásain gyakran vett részt Saád Andor. Később önállóan is vezetett ásatásokat, s azok eredményeit közölte is. Első ásatását az Istállőskői barlangban végezte 66 , majd ugyanott ásatott Megay Gézával és a Szeletában Hillebrand Jenővel 67 . Nem sokkal utóbb kannibalizmus­nyomairól számol be az Istállőskői barlangból 68 . Utóbb a diósgyőri barlangban kuta­tott, 69 Gál Istvánnal együtt is. 70 Legutóbb a Szeletában ásatott Nemeskéri Jánossal együtt. 71 Valamennyi ásatás eredményeit hazai és külföldi folyóiratokban közölte.. Az új folyóiratban a miskolci Avas, utóbbi, időben sokat vitatott kérdéseivel fog­lalkozott. 72 Megay Géza Szirmabesenyőről közölt népvándorláskari, 73 az új folyóiratban honfoglaláskori 74 leleteket, A temető embertani anyagát Thoma Andor dolgozta fel. 7r> Különös hangsúllyal kell megemlíteni Marjalaki Kiss Lajosnak két magyar őstör­ténettel foglalkozó dolgozatát. Az egyik önállóan, a másik a Nyugat hasábjain jelent meg. 76 Szólni kell K. Gnant Pálma hejőszalcntai, 77 mezőkeresztesi 78 és sajóecsegi 79 mentő ásatásairól. Míg ezek a leletmentések közlése során jelentek meg, egy kisebb dolgozata 80 a múzeum folyóiratában látott napvilágot. Mentőásatást végzett Sajókeresztúron Risztics Emília. Az ásatás során újkőkori,. koravaskori és germán leletek kerültek elő. 81 Az őskőkor kutatói, a budapesti múzeumok szakemberei, több ízben is kutattak

Next

/
Oldalképek
Tartalom