Gyuricza Anna: Reneszánsz kályhacsempék Északkelet-Magyarországról (Borsodi Kismonográfiák 37. Miskolc, 1992)

MŰHELYKÉRDÉS

111 A fazekasok nem látták el nevükkel, vagy megkülönböztető jelekkel, mesterjegyekkel a csempéket. így még, ha fel is bukkan egyegy név az igencsak ritka írásos dokumentumokban, esetleg éppen kályhacsempe-készítéssel kapcsolatban, akkor sem lehet konkrétan egy-egy személy keze munkájával azonosítani a lelőhelyek csempeanyagát. Viszont a nagyobb fazekasközpontok működése, melyet városi és céhes iratok, vagy egyéb levelezések bizonyítanak, szerencsés leletegyüttesek esetében kapcsolatba hozhatók a fellelt kályhacsempemaradványokkal. A vizsgált anyagban a sok fehér folt ellenére néhány esetben meg lehetett állapítani, hogy a kassai vagy esetleg a sárospataki fazekasok gyártották a kályhákat, valamint nagy mértékben számolhatunk a habán fazekasok munkáival is, és jelentős lehetett a lengyel importáru is. Kassai műhely A gyér írásos adatok közül az első, mely kapcsolatba hozható a kassai fazekasok kályhásmesterségével, 1428-ból való. Bártfán ekkor egy kassai fazekasnak fizetnek a városházán felállítandó kályháért. 1555-ben Perényi Ferenc, a Füzéren és Sárospatakon is birtokos Perényi Gábor rokona rendel kályhákat nagyidai kastélyába a kassai Fazekas Gergelytől.

114 A kassai fazekascéh tűzvészben elpusztult artikulusait 1574-ben írják újra. Ebben részletesen foglalkoznak a kályhakészítéssel is. Mihalik József a kassai Miklós börtön ásatása során feltárt egy XV. századi fazekasműhelyt. Sajnos ennek teljes anyagközlése és ezzel 37