Gyuricza Anna: Reneszánsz kályhacsempék Északkelet-Magyarországról (Borsodi Kismonográfiák 37. Miskolc, 1992)

ÖSSZEGZÉS A katalógusba minden, a legkisebb még kivehető mintájú töredéket felvettem. Mégis a néhány füzéri XV. század végi-XVT. század eleji csoporton kívül a többi lelőhelyről származó anyag kivétel nélkül a XVI. század közepétől, de még inkább a XVI. század második felétől kezdődően keltezhető, és a leletanyag zöme a XVII. század első feléből származik. Ez természetesen nem bizonyíték arra, hogy az országnak ezen táján korábban nem építettek volna kályhát, bár ennél korábbi adat eddig nem merült fel, hanem véletlen folytán az itt tárgyalt várak és kastélyok a füzérit kivéve mind az 1530-as és 1580-as évek között épültek, tehát ennél korábbi anyagot nem is kereshetünk itt. A feldolgozott kályhacsempék földrajzilag egy szűk területről származnak. Mind az öt lelőhely Borsod-Abaúj-Zemplén megye keleti felében helyezkedik el. Füzér és Kéked mintegy félúton fekszik Kassa és Sárospatak között, Pacin 22 km-re Sárospataktól délkeletre. Mindezt azért tartottam fontosnak megjegyezni, mert a terület, fekvése miatt az Erdély-Kassa-Lcngyelország (főleg Krakkó) középkori kereskedelmi útvonal vonzáskörzetébe esik, ami sok esetben magyarázza a csempék származási helyét. Ezért nem véletlen, hogy kassai és lengyelországi kályhák, kályhacsempék is szerepelnek az említett lelőhelyeken. De nemcsak a földrajzi elhelyezkedés határozta meg a kályhák származási helyét, hanem a birtokos személye is. Szerencs vára Sárospataktól nyugatra Miskolc és Patak között emelkedik szinte félúton. Első kályhája a Diósgyőr-Eger-Szécsény-Fülek-Buda elterjedést mutató körből származik valószínűleg a Miskolchoz való közelsége miatt. Ugyanakkor a XVI. század második felében már kassai készítésű kályha is állt a várban, a XVII. században pedig Alvincről és talán Sáros41