Gyuricza Anna: Reneszánsz kályhacsempék Északkelet-Magyarországról (Borsodi Kismonográfiák 37. Miskolc, 1992)

alkalmazása. A minták (stilizált levelek, rozetták, virágok különféle fajai) vagy a középpontból kiindulva a sarkok felé az átlók irányában töltik ki a képmezőt, vagy a csempe oldalainak felezési pontjain csúcsára állított négyzetben kcttőződik meg a minta. Füzéren több, a XVI. század végén, XVII. század elején felépített kályhához tartozhattak ezek a kályhacsempék. Ugyanilyen Kékedről is ismert (227-229. rajz). A 75-80. számú rajzon szereplő kályhacsempék egy kályhához tartoztak. Az azonos anyag és készítésmód mellett a lelőkörülmények is ezt igazolják. A négy típus igen nagy számú töredékei azonos helyről, a füzéri vár déli palotájának egyik beszakadt pincéjéből kerültek elő, ahol másfajta kályhacsempével nem is keveredtek, így magától adódik az a következtetés, hogy egy teljes kályha darabjaival van dolgunk. Az ásatást végző kutatók a XVII. századi inventáriumok alapján meg is határozták a helyiséget, ahol állnia kellett. A déli palotaszárnynak „puszta palota" néven említett részében, ahol 1620-ban is már csak terményeket tároltak. Az 1620-as inventárium itt egyáltalán nem jelöl fűtőalkalmatosságot, a későbbi inventárium csak szenelőhelyként említi. De ha 1620-ban „puszta" palota volt, tehát lakatlan, akkor ennek a kályhának legkésőbb a XVII. század elején kellett készülnie. Szebényi Judit rekonstruálta a kályhát, amely most felállítva a pácini kastélyban látható. A kályha négyzetes csempéjének mintája (77. rajz) nagyon szép, tökéletesen megkomponált szerkezete miatt nagy népszerűségnek örvendett a XVI. század közepétől kezdve. A füzéri ásatáson került elő a 77. számú négyzetes csempe zöldmázas változata (78-79. rajz). Vele csaknem azonos a pácini töredék(132. rajz). Kékeden egy hozzá egészen hasonló töredék került elő (230. rajz), míg egy Szerencsen talált töredék (251. rajz) olyan változatát képviseli ugyanennek a típusnak, mely a Barkó várából előkerült XVI. századra keltezett csempével rokon. De Barkón egy harmadik változat is előkerült (XI-XII. rajz). A füzéri 64-66. rajzon közölt típus pontos másának töredékei Boldogkő várában is előkerültek (XIII-XTV. rajz). A 141. rajz pácini csempetöredéke pedig az 51. számú füzéri csempe mása egyszerűbb keretben. Gallus Sándor 1935-ös csengeri ásatásából került a Magyar Nemzeti Múzeumba három olyan kályhacsempe, mely a vizsgált anyag néhány darabjával párhuzamba állítható (XVI. rajz). A XVI. rajzon szereplő csengeri csempe zöldmázas változatban ugyanazokat az elemeket variálja, mint az 55. rajzon lévő füzéri. A csengcrivel viszont együtt szerepel egy másik XVII. századra datált kályhacscrnpe, melyből Pácinban is építettek kályhát 24