Bodó Sándor: A Bodrogköz állattartása (Borsodi Kismonográfiák 36. Miskolc, 1992)

is eggiet botsasson: ha többet, ő is többet".

87 A súlyom egyébként a 19. században a sárospataki és sátoraljaújhelyi piacokon kedvelt csemegeáru volt.

88 Ha kenyerük nem volt elegendő a bodrogközieknek, akkor a gyékény torzsáját, a kotorcát is gyűjtötték és fogyasztották. A mai bodroghalmiakat napjainkban is kotorcásokrak csúfolják.

89 De szedték szekérderékszámra a vízi madarak tojásait is. Vászon zsákot akasztva nyakukba Katádon juvászni, Ricsén gyékényszatyorba szedve futu lyaszni mentek.

90 Egykor a földesúri adók között a vadmadártojások szolgáltatása is kötelező lehetett, amire egy tiszakarádi hagyomány utal. A karádiak ugyanis a leleszi káptalannak minden tavasszal kötelesek voltak bizonyos mennyiségű kócsagtojást beszállítani. Egy ízben a kócsagtojásokat szállító karádi emberek útközben megháltak, s éjjel két pataki diák a kócsagtojásokat bagolytojásokkal cserélték ki. így azután leleszen tyúkok alatt nem kócsag, hanem bagolyfiókák keltek ki, s innen származik a ma is élő „karádi bagoly" csúfnév.

91 Igaz tehát, hogy a Bodrogköz életét a víz rendkívüli módon befolyásolta, de azt kell állítanunk, hogy a vidék gazdálkodásának mégiscsak lényeges elemét alkotta a földművelés. A szántóföldi művelés bodrogközi gyakorlásáról néhány okleveles adatunk van a 13-15. századból. Többek között Rozvágy, Géres, Semjén határjárásában 1258-ban megjegyzik, hogy a határ megművelt földeken halad,

92 1364-ben Lácza határvonalát jegyzik szántóföldek között haladónak.

93 1437-ben Zsigmond császárnak panaszkodtak a kistárkányiak, hogy a tokaji várnagy az Őrös és Bodoló közötti Akalzeg nevű földdarabjukat jobbágyokkal felszántatta és bevetette.

94 A 14. században a földművelés rendszerében átalakulás történt. A fejlődés középpontjában a pihentetési idő lerövidítése és a pihentetett föld gondozása állt. A 16. századig, Belényesy M. szerint, csupán az ugaron legelő állattal való telkesítést, azaz trágyázást gyakorolták.

93 Középkori telek szavunk trágyázott föld jelentéssel bírt, s bodrogközi előfordulásait is ismerjük: 1211-ben a leleszi apátság birtoka: Ivanuch theluke, 1323-ban Helmec határjárásában Wyfalus teleké, 1323-ban Kövesd mellett Achateluk nevű terra van.

96 Földjüket a bodrogközi jobbágyok mára 15. század elején háromnyomásos rendszerben művelték. 1418-tól okleveles adatunk van arról, hogy Kisrozvágyi Tamás fia Mihály elszegényedve elzálogosítja egy kisrozvágyi jobbágy telkét Daros Jánosnak. A 12 holdas szántóföldet három nyomásban műveli, 6 darab szántó homokos, 6 fekete földön, 3 darab pedig a Sasso nevű vizén túl van. A földdarabokat nyíllal osztják a réteken, vagy a kaszálókon.

97 18