Bodó Sándor: A Bodrogköz állattartása (Borsodi Kismonográfiák 36. Miskolc, 1992)

E két adat arról tanúskodik, hogy a szénát a legelőből „szakasztott" területről gyűjtötték. Lukán (Bodroghalmon) „Vagyon Réteis az Parochianac, mellett az Pastor maga kaszaitattj a, mint szinten hogy az földeketis maga szantattia. Ha az falut emberségével rea kérheti; megszantiac és megh kaszalljac."

80 Agárdon 1623-Jban az eklézsiának „Vagyon egy kaszalló Reét, melynec kaszallasaval, fel gyütesevel es be hordasavai az falubeliec tartoznac".

81 Ugyanilyen szöveggel jelzik a kenézlői pap rétjét, azzal, hogy a rét „Szabolts fele az Oláh homoc alat az falu reéte közöt" van,

82 de Harkánynál már a takarás szerepel: „Két réét vagyon, mellieket tartoznac az jobbagioc meg kaszálni, fel takarni es be hordani."

83 Helmecen sok rété van 1623-ban a papnak, köztük rét a Gyalmos is.

84 Nagyrozvágyon a lelkésznek „Egy Réti vagion Kis Rozvagy fele, meliet Pap erdejenec hinac. Mivel az Rozvagiak az Rétet nem szeretik, mast adtanac helieben, mellet Job szigetének hinac. (Utóbbi bejegyzést 1668. december 7-én tették, s a cserére nyilván azért volt szükség, mivel a rétet a falubeliek kaszálták, s a falutól talán túl messze volt.) Az masic niomasonis vagion egy Rét, meljet Pap tavának hinac".

85 Szerdahelyen 1623-ban „Két reet vagyon — a pap használatában —, eggic az Kanas felet, Pap rétének hijac: ezt a Karosiac tartoznac meg kaszáim. Masic az Kis Ereszvényben, szomszedgia nap keletről Barna István, más felől az Erdő".

8

* Vissnél „egy öreg maganac való Reet az Bodrog vize mellett" van bejegyezve.

87 Ugyancsak a Bodrogközbe esett néhány hegyaljai falu rétje is. Közöttük a bodrogkeresztúri feljegyzés szerint „Az Bodrogon tul vagion egy rét, Pap rétén hijac. Ezen kivől, mikor az Varos rétet meg szabadittiac, szabad kaszaltatni mind Praedikatornac, caplannac anni magával, mint az jobbagynak".

88 Az olaszi (bodrogolaszi) papnak „Az Bodrogon tul, az Piscaros tekerrőletben vagion egi Reét, meljet papretenec hinac".

89 A csernahói megjegyzés: „Vagion egy Reet, melynec kaszallassa, takarása, Patakra való hordása az falujé".

90 A réttel nem rendelkező papok gazdálkodásához a falu adott rétet, vagy szénát. Pácinban „Reetet az falubeliec szabadjo akarattiokbol adnac" 1623-ban.

91 Semjénben, Ricsén és Karádon a jobbágyok „Egész baglia szénát is adnac" a prédikátornak.

92 Az alsóbereckiek közül a 17. század elején „Minden házas tartozik egy kenyérrel, egy tiuckal, egy kalongia avagy mezei boglia szénával és egy szekér vagy szaan fával."

93 Az összeírás 1806-1807-es folytatása néhol az előbbieknél is becsesebb adatokat tartalmaz: Vissen 1806-ban a „Kaszalló Rétek" között 5 darabot ír le a feljegyzés ily módon: ,,A' Conkásban vagyon egy Darab rét. Északról határozza Nztes Bökönyi Ferentz Ur Nyilassá, Délről Tekintetes Jósa László Úr réttye; Nap Keletiül a véggel reá járó nyila50