Bodó Sándor: A Bodrogköz állattartása (Borsodi Kismonográfiák 36. Miskolc, 1992)

A tiszai Alföld 1969. Magyarország tájföldrajza 2. Bp. Tóth /., 1971. A határhasználat Bodroghalmon. In: Kováts D. (szerk.): Abaúj és Zemplén népéletéből. Sátoraljaújhely. 56-59. 1970. A szántás-vetés ismeretanyaga és műszókincse Bodroghalmon. Kézirat. Herman Ottó Múzeum Néprajzi Adattára. Ltsz: 2373. Törő L., 1968. Legeltetési rend a Hortobágyon. Műveltség és Hagyomány X. Debrecen. 265-279. Trenkó Gy., 1909. A Bodrogköz vízrajzához. Földrajzi Közi. Váczy R, 1958. A korai magyar történet néhány kérdéseiről. Századok. 92. 265-345. Valter L, 1964. Régészeti adatok a Bodrogköz honfoglaláskori településtörténetéhez. Herman Ottó Múzeum Évkönyve IV. Miskolc. 131-141. 1967. A Bodrogköz régészeti településtörténete. Kézirat a Sárospataki Rákóczi Múzeum Adattárában. Ltsz: 67.48. 1967b. A középkori Bodrogköz oklevelei. Kézirat. A sárospataki Rákóczi Múzeum Adattára. Ltsz: 67.48. 1974. A Bodrogköz honfoglaláskori és középkori településtörténetei. Agrártört. Szemle XVI. 1-55. Vályi A., 1796. Magyarországnak leírása ... I. Budán. Varga Gy., 1961. Hauptformen der bauerlichen Rinderhaltung in der Beretytyóniederungen (Südostungarn). In: Földes L. (red.): Viehzucht und Hinterleben in Ostmitteleuropa. Bp. 1961. 529-557. 1971. A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában. Déri Múzeum Évkönyve. 1969-70. Debrecen. 333^28. Virter R, 1905. Zemplén vármegye népe. In: Borovszky S. (szerk.): Zemplén vármegye. Bp. 152-171. Vörösmarty A/., é. n. Epikai költeményei. I. (Zalán futása.) Bp. Zádovszky L., 1904. A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai. Bp. Zichy család okmánytára I-XII. Bp. 1899. 191