Bodó Sándor: A Bodrogköz állattartása (Borsodi Kismonográfiák 36. Miskolc, 1992)

Galuska L, 1973. Határhasználat Kesznyétenben a parasztbirtok kialakulásától az 1945-ös földosztásig. In: Borsodi Történelmi Évkönyv IV. Miskolc. 13-74. Geöcze S., 1896. A Bodrogköz a szabályozás előtt és után. In: Mailáth J. (szerk.): A bodrogközi Tisza-szabályozó Társaság monographiája. Bp. Gulyás J.-Kántor M., 1933. Sárospatak és vidéke. Bp. Gunda B., 1935. A magyar településföldrajzi tájak elhatárolásának kérdéséhez. Földrajzi Közi. LXIII. 28-31. 1972-1974. A nő helyzete a juhászközösségben. Műveltség és Hagyomány XV-XVI. Debrecen. 225-243. Gunst R, 1970. A mezőgazdasági termelés története Magyarországon (19201938). Bp. Gyimesi S., 1970. A polgári átalakulás felé. In: Borsod-Abaúj-Zemplén megye története és legújabbkori adattára. Miskolc. 35-40. GyörffyGy., 1958. A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Bp. 1970. A honfoglaló magyarok települési rendjéről. Archeológiai Értesítő. 191-242. GyörffyL, 1927. Das Bauwesen der Hirten im ungarischen Tiefland. Debrecen. 1928. Az Alföld ősi településmódja. Magyar Szemle 2.1928. 316. é. n. Gazdálkodás. In: A magyarság néprajza. Bp., é. n. 15-246. 1943. Magyar falu — magyar ház. Bp. György K., 1971. Pásztorfogadás (Cigánd). In: Kováts D. (szerk.): Abaúj és Zemplén népéletéből. Sátoraljaújhely. 54-55. Herman Ó., 1914. A magyar pásztorok nyelvkincse. Bp. 1914. HunfalvyJ., 1864. A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása. I. Bp. 185