Bodó Sándor: A Bodrogköz állattartása (Borsodi Kismonográfiák 36. Miskolc, 1992)
Tálasi I., 1936. 89. Tudunk azonban álló testhelyzetű herélésről is, pl. Dunaszentbenedekről. Tálasi /., 1936. 89. 97 A bélyeg szarvra sütését mint ritka jelenséget említi meg Varga Gy., 1971. 378. 98 A szokás meglétét a Kiskunságból és Kismarjáról ismerjük. Tálasi /., 1936. 64-65.; Szabó K., 1932.96-102.; Győrffy L, é. n. 131.; Varga Gy., 1971. 378. 99 Vö: Szűcsi, 1967b. 30. 100 Pl. 1781-ben Sárospatakon Szentgyörgynaptól tartozott az ökörcsordát a pásztor legeltetni. SREL. Protokoll um... Tom. 5.157. 101 Tálasi /., 1942. 215.; Varga Gy., 1971. 377. 102 Karosai adat, saját gyűjtés. 103 Tiszakarádi adat, ahol a szarvasharmák a gyenge gyeptől gyakran kaptak csikarást. Saját gyűjtés. 104 Csupán Zalkodon ismerik — de itt is csak a juhok számontartására — a magyar területen általánosan elterjedt rovás-számokat. Vö: Győrffy I., é. n. 135.; Tálasi /., 1936.60-61.; A Szombathely környéki kanász és fuvarozó rovásfák szintén a bodrogköziekhez hasonló egyszerű jelekből állottak. BárdosiJ., 1964. 242243. 105 Egy 1970-ben 86 éves tiszakarádi gulyás, Tergolecz Ferenc szerint a rovásfát ramacsnak mondták. 106 Saját gyűjtésem, cigándi adat. 107 Szemléletesen írja le a csorda hazahajtásának első napjait Varga Gy., 1971. 379-380. 108 Az adat beilleszkedik a Szabadfalvi J. által megrajzolt általános magyarországi képbe. Szabadfalvi J., 1970. 28-38.; a legelő építményeivel kapcsolatos néhány érintőleges adatot közöl Balassa /., 1975. 81-121. 109 Ugyancsak szállás a gulya pihenőhelye a Rétközben és a Taktaközben is. Saját gyűjtésem. 110 A kettős pihenőhely általános gyakorlat lehetett. Ismerjük a Kiskunságból, Szatmárból és a Hortobágyról is. Tálasi /., 1936. 45.; Luby hí., é. n. 151.; BencsikJ., 1974a. 32. Az Ung-Laborc-Latorca mellékéről közli D. Varga L., hogy a lovak és a szarvasmarhák szálláshelye (tanya, szabadkarám) együtt volt, ám a szarvasmarha a karámon kívül hált. D. Varga L., 1986. 330-335. 111 Saját gyűjtés, Sárospatak, 1969. 112 Szegedi András közlése, 1969. 113 Vő: Győrffy I., é. n. 184.; Földes L., 1960. 449. Szabadfalvi J., 1970. 39-54. 114 Mazin Mihály közlése. 115 A Kiskunságban a tüskés gallyakból rakott hasonló kerítés neve tanór vagy tanárok. Tálasi I., 1936.113-116. 116 Összefoglalóan 1.: Szabadfalvi J., 1970. 39-41. 117 Győrffy I., é. n. 184.; Földes L., 1960. 449. 118 Herman O., 1914.195.; CsűryB., 1935. 1. 538-539.; Vö: Balossal., 1973. 73. 119 GundaB., 1984.76.; Kosár Zemplénben a 18. századtól a makkoltatott sertések éjszakai nyugvóhelye is. Balassa /., 1973. 72. 120 Kácsándi Pál és Kocsis István, 1968-ban mindketten 48 évesek voltak. 121 Ugyancsak tüskesövény a kosár fala Beregben és Szamosháton. Herman O., 1914.195.; Csúry B., 1935. 1. 538-539. 162
