Bodó Sándor: A Bodrogköz állattartása (Borsodi Kismonográfiák 36. Miskolc, 1992)

A legeltetés eszközei A szarvasmarhacsapatok pásztorolásához több eszközt használtak a csordások-gulyások. Ehelyütt a karikás ostorok, botok, kolompok, pányvák és néhány járulékos eszköz készítését és használatát vesszük számba. A szerszámok többségét, így a karikás ostort is maguk a pásztorok készítették (72-75. kép). Nyúzott marha bőrét mésszel készítették ki,

204 a húsmaradékokat késsel levakarták, feszítve megszárították, majd dörzskéssel puhították. A bőrt ezután vékony szalagokra hasogatták, s belőle fonták az ostort. A fonást négy ágról kezdték, toldással fejlesztették nyolc vagy akár tizenkét ágúvá. A nyolc és tizenkét ágú szakasz közepén kötél fut végig, hogy szép kerek legyen a fonás. Az ostor nyelét többnyire gyümölcsfából, szilvafából vagy eperfából készítették. A kifaragott nyelet az istálló hidlásában érlelték. Néhány nap alatt a szilvaés az alma piros színűre, az eperfa sárgára érett be. Kenték emellett a 72. kép. Balabás János gulyás karikás ostora. Cigánd, 1963. 141